Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - Fodor Erika: Konfliktus Dél-Afrikában
Az angolai és a mozambiki szocialista orientációjú fejlődés kibontakozását ideoló- giai-gazdasági-katonai téren egyaránt átmeneti és egyedi előretörésnek igyekeznek beállítani, miközben ezek az országok állandó fegyveres támadásnak és fenyegetésnek vannak kitéve.2 A dél-afrikai és a dél-atlanti térségben a Dél-afrikai Köztársaság mint regionális imperialista hatalom védi a nemzetközi imperializmus helyi érdekeit, biztosítja a nemzetközi tőke értékesülését és számos, a világkapitalizmus számára létfontosságú ásványkincset. „Afrika hatalmas kontinense nemcsak földrajzi helyzetét tekintve fontos stratégiai tényező, de figyelmet érdemel és felértékelődik ásványkincsei gazdagsága miatt is... Az Egyesült Államok számára az a legfontosabb, hogy megőrizze az afrikai ásványkincsekhez való hozzájutást.”3 Az ásványkincséhség érdekközösséget teremt az eltérő Afrika-politikát folytató tőkés országok között. Számos titkos és közzétett megállapodás született az ún. „Afrika-közi biztonságról”, elsődlegesen az ásványkincsekhez való hozzájutás biztonságáról.4 A Dél-afrikai Köztársaság geopolitikai helyzete, gazdasági-katonai fejlettsége, ásványkincseinek bősége révén különleges helyet foglal el az afrikai országok között (ásványkincsei és tartalékai világviszonylatban is számottevőek). Fejlett ország, amelynek gazdasága több iparcikket állít elő, mint a többi afrikai ország együttvéve. Gazdaságát szoros kapcsolat fűzi a tőkés világgazdasághoz és az imperialista katonai szövetséghez. Gazdasági potenciáljánál fogva gazdasági expanzionizmusra törekszik. A hadiipar állandó fejlesztésének célja egyrészt az imperializmus globálstratégiájának megfelelő pozíciótartás, másrészt Namíbiában és országán belül a faji elkülönítésen alapuló hatalmi-gazdasági rendszer fenntartása. A szövetségesei buzdítására indított 1975-ös Angola elleni sikertelen invázió visszavonulásra késztette a Dél-afrikai Köztársaságot, és tudomásul kellett vennie, hogy a régióban csökkent az imperializmus befolyása - a nemzetközi munkásosztály és a térség nemzeti felszabadító mozgalma közötti szövetség egyidejű erősödése mellett -, és kérdésessé vált az apartheid politika fenntartása. A térségben kiéleződött a nemzetközi osztályharc. Afrika déli részének eseményei - elsősorban az apartheid politika tarthatatlansága miatt - a nemzetközi figyelem előterében állnak. A harc kimenetelét a nemzetközi és a regionális erőviszonyok és a dél-afrikai felszabadító mozgalmak tevékenységét meghatározó belső tényezők szabják meg. Zimbabwe - a nemzeti megbékélés útján? A Zimbabwei Köztársaság 1980. április 18-án Afrika 50. független államaként több mint 100 éves gyarmati elnyomás után, éveken át folytatott fegyveres felszabadító harc eredményeként született. A terület gyarmatosítása 1870 után kezdődött meg, miután az ott talált ásványkincsek felkeltették az angolok, illetve a Brit Dél-afrikai Társaság figyelmét. Nagy-Britannia 1889-ben érdekszférájává 40
