Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 3. szám - Vukovári Gábor: A török-görög-amerikai "háromszög"

tevékenyen ellen fog szegülni Törökország és Görögország katonai kezdeményezéseinek, valamint megállapította, hogy Ciprus jelenlegi megosztottsága nem lehet állandó. Ez a megállapodás parlament elé nem került, jogerőre nem emelkedett. Hátterében elhúzódó viták állnak. Az álláspontokat főleg három kérdésben nehéz összehangolni: az amerikai támaszpontok területi kompetenciájának rögzítésében, a görög parancsnokok hatáskörének meghatározásában, valamint abban, hogy az Egyesült Államok továbbra is tartsa fenn a Görögországnak és Törökországnak nyújtott katonai segélyek 7:io-es arányát.

Időközben 1980-ban Athénban megállapodást írtak alá az amerikai-görög gazdasági és kulturális kapcsolatokról. (Ez a többi között kiterjed az „Amerika Hangja” görög földön levő nagyerejű adóállomásának működésére is.)

Az Egyesült Államok, Törökország és Görögország a legutóbbi időszakban úgy javítottak egymáshoz fűződő kapcsolataikon, hogy közben egyikük sem változtatott a Ciprusra vonatkozó alapvető álláspontján. A helyzet Cipruson sem változott.

Az önálló Ciprusi Köztársaság függetlenségét, területi integritását, biztonságát három ország, Nagy-Britannia, Görögország és Törökország az 1959-ben közösen aláírt londoni megállapodásban, majd később a zürichi egyezményben garantálta. Görögország és Törökország ezáltal jogot kapott, hogy a szigeten meghatározott létszámú katonai kontingenst állomásoztasson. A szigeten továbbra is fennmaradtak brit támaszpontok. A függetlenségét és a semlegességét erősíteni igyekvő szigetország gyakorlatilag ezt követően is Görögország és Törökország viszálykodásának tárgya maradt.

Az 1974. évi török katonai beavatkozást az Ecevit-kormány két dologgal indokolta: 1. Törökország - Ciprus függetlenségének, területi integritásának és biztonságának egyik garantálója - köteles fellépni a szigetet Görögországhoz csatolni akaró helyi jobboldali puccsistákkal szemben, akiket az athéni fasiszta katonai rendszer támogat; 2. köteles megvédeni a szigeten élő török közösséget.

Törökország álláspontja jelenleg az, hogy el kell fogadni a szigeten ténylegesen kialakult helyzetet, a kettéosztottságot, és alkotmányjogilag is szentesíteni kell a török és a görög közösség laza központtal működő konföderációs államát. Ezzel szemben Görögország a politikai egység fenntartását, erős központi kormányzatot, laza föderációt és némi török területi engedményt szeretne. Az Egyesült Államok pedig egyeztetni szeretné a két ország álláspontjának bizonyos elemeit.

Az elmúlt esztendőkben Görögország és Törökország viszályában a hangsúly Ciprusról áttevődött az Égei-tenger térségére. Az úgynevezett „égéi vita” Athénnak a NATO katonai szervezetébe való visszatérésével mérséklődött ugyan, de nem szűnt meg. E vitának a két ország érdekellentéteiből származó több fontos eleme van.

26