Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 3. szám - Réti Ervin: Camp David zsákutcája

érvényesítheti azt a helyzeti előnyt, hogy Mekka és Medina, vagyis a zarándok- helyek országa. Szaúd-Arábia hosszú ideig nem vonhatja ki magát a mekkai mecsetlázadás kiváltotta sokk hatásából. Jóllehet a Nagymecsetben történt össze­tűzések okait és valódi méreteit még mindig homály fedi, annyi azonban már most is bizonyos, hogy sem az olajmanna, sem az „iszlám őrének” korábbi vitathatatlan szerepköre nem biztosítja önmagában és automatikusan a belpolitikai szilárd­ságot.) Szaúd-Arábia volt ugyanakkor az a kulcsország, amelytől elsősorban Camp David hallgatólagos jóváhagyását várták, s amelynek kedvező magatartása felso­rakoztathatta volna az emirátusokat s a kisebb olaj sejkségeket. Ezt Szaúd-Arábia nem vállalhatta, politikája azonban számos kétértelműséget mutat. Miközben az összarab értekezleteken a palesztin ügy és Jeruzsálem kérdése az, ahol a legköny- nyebb egységes álláspontra jutni (más viták esetében a belső ellentét-vonalak lehe­tetlenné teszik a tartós és hatékony megegyezéseket), s az említett témákban még az ammani csonka csúcs is formailag pozitív döntéseket fogadott el, az arab jobb­oldal igyekezett és igyekszik a szavakban erőteljes határozatok gyakorlati értékét és kötelezettségeit a minimálisra csökkenteni. Ennek egyik formája, hogy az Izra­elre kihegyezett bírálatok eltompulnak és elhalkulnak, ha a mögöttes erőkről, mindenekelőtt az Egyesült Államokról esik szó, vagy amennyiben az olajfegyver bevetése kerül napirendre. A szaúd-arab „politikai tudathasadás” (s itt nem csupán egyetlen országról van szó) jellemzője, hogy nem fogadja el Camp Dávidét, viszont minden jel szerint fennmaradtak az érintkezés szálai Kairóval. S ami még perdöntőbb lehet: ugyanez a Szaúd-Arábia - Camp Dávidét elvetve, de az Öböl háborújára hivatkozva - hoz­zájárult saját országában az amerikai katonai jelenléthez. Formájában ez ugyan nem támaszpontok felállítását jelentette, hanem az AWACS légifelderítő-rend- szerrel felszerelt Boeing gépek állomásoztatását, három mobil rádiólokációs ala­kulat szaúd-arábiai mozgását, egy légvédelmi szakértőkből álló osztagnak a hely­színre küldését s a mindezekkel járó csapatkontingenseket. Ezek után Washingtonban is felvetődött, hogy miután a Camp David-i szer­ződéscsomag teljesítette az Egyiptom leválasztására vonatkozó elvárást, a remélt továbblépést illetően nem inkább kolonc-e, mint előnyöket ígérő lehetőség. Egy taktikaváltást a választás eredményei is elősegíthetnek: az új kormányzat részéről oktalanság lenne, ha ragaszkodna a személy szerint erősen Carterhez kötődő alku­hoz, s felvállalná annak bonyodalmait. Ugyanakkor változatlanul nem valószínű Camp David hivatalos megtagadása, inkább egy elhalási folyamat várható, vagy a korábbi megállapodások leszűkítése a kétoldalú egyiptomi-izraeli kapcsolatokra. Az Egyesült Államoknak tekintettel kell lennie Izrael belső helyzetére is. Az országban - a kétségkívül súlyosbodó gazdasági és társadalmi válság következ­tében - előbbre hozták az év végén esedékes választásokat, s már június 30-án megtartják őket. Addig a Begin-kormány van hatalmon, amely nemcsak aláírója Camp Davidnek, de szeretné a „békefolyamat” megindítását választási aduként is 15

Next

/
Thumbnails
Contents