Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 2. szám - Földvári Gábor: A fejlődő országok és az ENSZ
els2akadnak a gyarmatosító anyaoságtól, és - fenntartva a gyarmati elnyomás minden lényeges elemét - független ors2ágot alapítanak, többé nem biaonyult járható útnak. A gyarmatosításellenes napirendi pontok vitája, a2 ENSZ kö2gyűlése, a Gyámsági Tanács és a BÍ2tonsági Tanács által ho2ott határo2atok végrehajtása tömörítette, kö2ös cselekvésre kés2tette a haladó erőket a2 ENSZ-ben. Együttes fellépésük, a2 ismétlődő határo2atok, amelyek elítélték a2 imperialista ors2ágok mesterkedéseit, és megerősítették a gyarmati népekkel vállalt s2olidaritást, has2nosan egésaítették ki a fels2abadító mo2galmak fegyveres harcát. E kétirányú nyomás újabb és újabb engedményekre kény- S2erítette a gyarmattartó hatalmakat, és kö2elebb ho2ta a politikai függetlenség elnyerésének napját minden elnyomott nép S2ámára. A volt gyarmati ors2ágok problémái a függetlenség kikiáltása után is gyakran kerülnek a2 ENSZ s2Íne elé. A gyarmati örökség sok helyütt rendkívül terhes hely2etet, S2ánalmasan elmaradott társadalmi, S20ciális, ga2dasági vis2onyokat hagyott maga után. A volt gyarmatosító a legtöbb ors2ágban (néhol még ott is, ahol a függetlenség fegyveres fels2abadító harc eredményeként valósult meg) erős poaíciókat tartott meg, amelyek révén más es2kö2ökkel és móds2erekkel, de fenntarthatta a függőséget, folytathatta a kÍ2sákmányolást. Nagyon gyakran robbantottak ki vis2ályokat a fels2abadító ors2ágok kö2ött vagy a2 egyes ors2ágokon belül. At. ENSZ kö2gyűlésének napirendjén hoss2Ú idő óta megoldatlanul S2ereplő problémák, a2 ún. válsághely2etek 2öme a2 imperialista gyarmatosító hatalmak hibájából vagy éppen befolyásuk fenntartását cél2Ó, mesterségesen s2Ított politikai fes2ültségek követke2tében alakultak ki. A 77-ek csoportjának gazdasági követelései A gyarmati uralom alól fels2abadult ors2ágok a megs2er2ett politikai függetlenség ellenére sem tudtak egyenlő partnereivé válni a fejlett tőkés ors2ágoknak. Hoss2an tartó gyarmati, félgyarmati helyzetük követke2ményeként nem2etga2daságuk S2erke2ete el- tor2ult. Ipari termelésük általában elmaradott, a me2Őga2daság úgys2Íntén. Létüket néhány nyersanyag vagy me2Őga2dasági termék előállítására és kivitelére alapo22ák. A fejletlen társadalmi visaonyok, a2 alacsony kulturális s2Ínvonal pedig legalább olyan viss2ahú2ó erő, mint a ga2dasági alávetettség. A gyors előrehaladás előfeltételei hiá- nyo2nak. A gazdasági önállóság elérése tehát s2ámukra belátható időn belül kilátástalannak tűnik. Többségük sem a politikai függetlenség kamatoatatásában, sem a ga2dasági építő feladatok megoldásában nem rendelke2Ík kellő jártassággal. S2Ínte termés2etes, hogy gondjaik megoldását jórés2t a2 ENSZ-től várják, és érthető a2 is, hogy a2 egyénileg megoldhatatlannak láts2Ó nehé2ségeken öss2efogással, erejük és tapas2talataik egyesítésével igyeke2nek úrrá lenni. E22el magyará2ható, hogy a kollektív fellépés a2 ENSZ- ben és más nem2etkÖ2Í S2erve2etekben is leginkább csoportjukra, a 77-ekre jellem2Ő. A fejlett tőkés ors2ágok megos2tó törekvései ellenére a kÖ2ös érdekeket megtestesítő legfontosabb kérdésekben eddig sikerült megőrÍ2ni egységüket, és e2által erősíteni tárgyalási po2Ícióikat. Általában elmondható, hogy a2 ENSZ és a többi nem2etkö2Í S2erve2et iránti várako2ás a2 átlagosnál jóval nagyobb arányú e2en ors2ágok körében, mint a többiek esetében. A multilaterális fórumok iránti megkülönbö2tetett érdeklődésük és várako2ásuk nem utolsósorban a22al is magyará2ható, hogy a tőkés óságokkal való kétoldalú kapcsolatokban kevésbé remélhetnek egyenjogú megállapodásokat, feltételekhe2 nem kötött kedve2ményeket. A fejlődő ors2ágok a nem2etkö2Í S2erve2etekben a tömeges megjelenésüket kÖ2vetlenül követő idős2akban, a2 1960-as évek elején elsősorban ga2dasági kérdések 35