Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 2. szám - Garai Róbert: A Magyar Népköztársaság és fejlődő országok kapcsolatai
kapcsolatok, a fejlődő országok monokultúrás, torz termékszerkezetének fennmaradása, ugyanakkor a fejlődés iránti igényük fokozódása. Új tényezőként jelentkezik viszont az, hogy a fejlődő országok diverzifikálni igyekeznek nemzetközi gazdasági kapcsolataikat, ezáltal csökkenteni a fejlett tőkésállamoktól való függőségüket. Többen a gazdasági építés beruházási szakaszába érkeztek, amelyet a világgazdaság megváltozott körülményei különböző módon befolyásolnak. Egy sor fejlődő ország nagy összegű, rendszeres bevételhez jutott olaja vagy más nyersanyaga révén az 1973-as árrobbanást követően, amelyet nemzetgazdaságának kiépítésére, ellátásának megszervezésére fordít. A hatvanas évek elején (amikor az el nem kötelezett mozgalom létrejött) a fejlődő országok kategóriája azonosult a szegény, elmaradott országok körével. Az energiahordozók és más anyagok világpiaci árának emelkedése következtében azóta jó néhány fejlődő ország tőkeerős, gazdag országgá vált. Beruházási tevékenységük különösen megélénkült a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az építőipar, a textilipar, az energetika, a vegyipar, és az infrastruktúra területén. Más országokkal együtt törekednek nyersanyagvagyonuk feltárására és kiaknázására, fejlődésük anyagi feltételeinek biztosítása céljából. Összességében megnövekedett a fejlődő országok világgazdasági szerepe. Részesedésük ugyan a világ ipari össztermelésében relatíve csökkent, de stratégiai nyersanyagaik értéke, a világkereskedelmet és a nemzetközi pénzügyeket befolyásoló szerepük megnőtt. Magától értetődő, hogy mindez jelentősen befolyásolja az egyes fejlődő országok külgazdasági képességeit, s hazánk és a fejlődő országok kapcsolataira is jelentős mértékben hat. A tőkés világgazdaságtól való függőség csökkentésére irányuló törekvésük, fejlődési igényeik és a jövedelmi differenciálódás hatására változott a készségük és igényük a szocialista országokkal folytatott gazdasági kapcsolatokat illetően is. Mindez összetett, bonyolult módon jelentkezik az egyes országokkal kialakuló kontaktusok különféle területein. Egyértelmű azonban, hogy a folyamat fő tartalma - a gazdasági felemelkedésért, a tőkés hatalmaktól való egyoldalú függőség megszüntetéséért vívott küzdelem - új, növekvő együttműködési lehetőségeket nyit meg a szocialista országok, köztük hazánk előtt is. A gazdasági együttműködés azonban a magyar népgazdaság felkészültségétől, igényeitől és fejlesztési feladatainktól is függ. Döntő fontosságú, hogy a fejlődő országokkal történő gazdasági együttműködésünk népgazdaságunk érdekeivel összhangban, a kölcsönös előnyök alapján történjék. Az MSZMP XII. kongresszusának határozataiból és a VI. ötéves terv irányelveiből következik, hogy a fejlődő országokkal együtt folytatott antiimperialista harc politikai vonatkozásai mellett gazdasági céljaink is erősítik érdekeltségünket a fejlődő országokkal való együttműködés iránt. A velük kialakított gazdasági kapcsolatainknak óriási jelentősége van, politikai kapcsolataink nagyon fontos támaszát adják, ugyanakkor nemzetgazdaságunk számára fontos elhelyezési piacot képeznek, illetve nélkülözhetetlen nyersanyagok kizárólagos vagy alternatív beszerzési forrását jelentik. A kölcsönös előnyök e gazdasági kapcsolatokban gyakran bonyolultan, áttételesen valósulnak meg. A fejlődő országoknak nyújtott hitel a hazánkból történő vásárlásaik átmeneti fedezésére feltétlenül segítséget jelent a hitelt igénybe vevő országoknak, de nem kisebb jelentőségű exportunk előmozdításában sem. A hazánkban kiképzett szakemberek, illetve a műszaki-tudományos egyezmények keretében a fejlődő országokban tartózkodó magyar szakértők tevékenysége áttételesen és hosszabb távon a magyar gazdaságnak is hasznos. A hagyományos viszonylatokból nem növelhetjük korlátlanul vásárlásainkat, és ez fokozza a fejlődő országokból történő nyersanyag- és energiahordozóimport jelentőségét és viszonylagos gazdaságosságát. Megkönnyíti a fejlődő országokból származó nyersanyagimportot az olyan együttműködési módszerek kialakítása, hogy 13
