Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)
1980 / 1. szám - SZEMLE - Halász György: A bizalomerősítő intézkedések
megvitatásukat igényelné. Ha a NATO országok — folytatta a külügyminiszter — elfogadnák a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának javaslatát a bizalomerősítő és a katonai szembenállást csökkentő intézkedésekkel foglalkozó konferenciáról — ez jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy a madridi találkozóhoz jó nemzetközi légkört biztosítsunk”. A washingtoni politikai prioritások változásának, az amerikai politikai agresszivitás növekedéséhez vezető tényezőknek, a nyugat-európai politikai folyamatoknak és e tényezők kölcsönhatásának részletes, önálló elemzését igényelné annak megválaszolása, hogy a VSZ konstruktív javaslata (amely számos ponton találkozik korábbi nyugati indítványokkal) miért nem erdményezhetett haladást. Fokozta a nehézségeket, hogy a nyugati partnerek részéről lépten-nyomon jelentkezik a kísértés a visszatérésre az erőpolitikához — mint ez az 1979 decemberében, az amerikai középhatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítéséről hozott NATO-döntésben is megmutatkozott. A szándékokat jól érzékeltette Brzezinskinek az a kijelentése, hogy a biztonság nem bizalom kérdése, a biztonság önérdek és erő. Ebben a szellemben döntöttek a katonai eszközök szerepének fokozása mellett. A Varsói Szerződés államainak kezdeményező készsége a kedvezőtlen fejlemények ellenére sem csökkent. A reális tettek sürgőssége, a példaadás igénye késztette a Szovjetuniót arra, hogy hozzáfogjon az NDK-ban állomásozó csapatainak egyoldalú csökkentéséhez. Leonyid Brezsnyev 1979. október 6-i berlini beszédében e fontos kezdeményezés bejelentése mellett részletesen foglalkozott a bizalomerősítő intézkedésekkel. A megismételt javaslat szerint21 a szocialista országok továbbra is készek megállapodni a nagyobb szárazföldi hadgyakorlatoknak a jelenleginél korábban történő bejelentéséről. Ugyanez a javaslat kiterjed a 20 ezer főnél nagyobb létszámú csapatok szárazföldi mozdulataira is. Leonyid Brezsnyev javasolta azt is, hogy ne tartsanak 40—50 ezer fős szintet meghaladó hadgyakorlatot. Ezt az indítványt öntötte részletes formába a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának berlini ülése 1979 decemberében. Az ülésen képviselt államok javasolták, hogy a katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferenciát tartsák szakaszokban. Az első szakasz munkáját a bizalomerősítő intézkedésekre kellene összpontosítani, megállapodást kell kidolgozni arról, hogy —• a Záróokmány által meghatározott körzetben tartott nagy hadgyakorlatokról ne 25 ezer, hanem 20 ezer fős szint esetén és ne három héttel, hanem egy hónappal a gyakorlat megkezdése előtt adnak tájékoztatást; — az ugyanebben a körzetben végrehajtott 20 ezer fős szint feletti szárazföldi csapatmozgásokat bejelentik; — ugyancsak bejelentik az ebben a körzetben tartott nagy légi hadgyakorlatokat; — előre közlik az összeurópai értekezleten részt vett többi állam parti vizeinek közelében folytatott nagy haditengerészeti gyakorlatokat; — a hadgyakorlatok méreteit 40—50 ezer fős szintre korlátozzák. A Külügyminiszteri Bizottság ülésén a résztvevők hangoztatták, hogy készek emellett megvizsgálni a bizalomerősítő intézkedésekkel kapcsolatos más javaslatokat is.22 9i
