Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)
1980 / 1. szám - Izikné Hedri Gabriella: A gazdasági integráció és a politikai egységtörekvések kölcsönhatásának néhány kérdése az Európai közösségben
IZIKNÉ DR. HEDRI GABRIELLA A gazdasági integráció és a politikai egységtörekvések kölcsönhatásának néhány kérdése az Európai Közösségben A tudományos-műszaki forradalom korszakában — objektív törvényszerűségek alapján végbemenő — regionális gazdasági integrációs folyamat olyan minőségi jellegű változást eredményez a gazdasági viszonyokban, ami szükségszerűen kiváltja a felépítmény bizonyos módosulását. Ez a korántsem automatikus hatás természetszerűen jobban érinti a felépítménynek az alaphoz szorosabban kapcsolódó szféráit. Mivel az integráción belül különösen fokozódik a nemzetgazdaságok interdependenciája, a tagországoknak a gazdaságba való beavatkozási rendszerüket egymással valamiképpen összhangba kellene hozniok, ellenkező esetben ugyanis a kölcsönfüggőség miatt a különböző beavatkozási rendszerek semlegesíthetik, vagy akadályozhatják egymást. A nyugat-európai integrációs folyamat másik fő mozgató ereje a politika. Az Európai Gazdasági Közösség, a Montanunió és az Euratom megalapítói a nyugat-európai integrációt egyebek között olyan politikai eszköznek is szánták, amellyel a néhány tagországban erős kommunista pártok befolyását háttérbe szoríthatják: a nyugat-európai politikai és katonai egység kialakításával felléphetnek a Szovjetunióval és általában a szocialista közösséggel szemben; végül lazíthatják az Egyesült Államoktól való —■ akkoriban igen nagy — politikai és gazdasági függőségüket. Az integráció Nyugat- Európában valamilyen formában kapcsolódott a belső és a nemzetközi osztályharc valamennyi stratégiai és taktikai kérdéséhez.1 A nemzetközi erőviszonyok módosulásával, az enyhülési politika térhódításával változott a nyugat-európai integráció politikai arculata is. Nézetünk szerint azonban maradandó az az összefüggés, hogy a nyugat-európai politikai egységtörekvések két forrásból erednek: a gazdasági alap ilyen jellegű követelményeiből és magából a politikai folyamatokból. Az is megfigyelhető, hogy amikor a gazdasági és a politikai érdekek ütköznek, általában a politika kerül ki győztesen. Napjainkban ezt példázza az EK újabb kibővülése három elmaradottabb európai országgal, amelyek azonban stratégiailag és politikailag fontosak Nyugat-Európa számára. Témánk szempontjából eltekinthetünk a nyuget-európai integráció létrejöttét megelőző számos elképzelés ismertetésétől, amelyek nem ritkán utópisztikus módon kíván
