Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)

1979 / 1. szám - SZEMLE - Horváth Dénes: A Közös Piac parlamentjével kapcsolatos reformtörekvések

integráció” kifejezéssel. Ennek alkalmazásában sem volt következetes a szakirodalom; a fogalom tar­talma azonban tágabb vagy legalábbis más, mint a „nyugat-európai gazdasági integráció”. Miután a hetvenes évek folymán már létrejöttek az EK tagállamainak részvételével működő olyan új együtt­működési és integrációs formációk (például az Európai Tanács vagy az Európai Politikai Együttmű­ködés), amelyek nem tartoznak az EK keretébe és számuk a jövőben nyilván gyarapodni fog, a „nyu­gat-európai integráció” fogalmat a szakirodalom egyre gyakrabban alkalmazza nemcsak az EK-nak, hanem ennek a komplexebb, politikai integrációs formációkat is magába foglaló nyugat-európai in­tegrációs folyamatnak a jelölésére. Én is ebben az értelemben használom. 2 A Római Szerződés 137. cikke „közgyűlés” elnevezéssel alapítja meg a Közös Piac parlamentjét. A szakirodalomban kezdettől fogva találkozhatunk mind a „közgyűlés”, mind az „európai parlament’ vagy pedig egyszerűen „parlament” elnevezéssel. 1962 óta a közgyűlés neve hivatalosan is „Európai Parlament”. Az Európai Parlament nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal”, amely az EK-től különálló, tagállamait illetően is eltérő összetételű (az EK-nál bővebb) szervezet, és szintén van „köz­gyűlés” elnevezésű intézmény. Az Európai Tanács közgyűlése a tagállamok nemzeti parlamentjeinek delegátusából áll. Az Európai Parlament ugyancsak megkülönböztetendő a „Nyugat-Európai Unió” „közgyűlésétől”. A Közös Piac tagállamainak csak egy része tagja a Nyugat-Európai Uniónak is (a eredeti hat közös piaci tagállam és Nagy-Britannia). A Közgyűlés is a szervezet tagállamai nemzeti parlamentjeinek delegátusából áll. 3 A Közös Piac Európai Tanácsát sem szabad összetéveszteni a 2. sz. jegyzetben említett Európai Ta­náccsal, amelynek ma már tagja Európa tőkés részének minden országa, Finnország kivételével. Amel­lett, hogy az EK tagállamai tagjai az Európai Tanácsnak is, annyi átfedés van még a Közös Piac és az utóbbi szervezet között, hogy székhelyén, Strasbourgban van közgyűlésének, „parlamentjének” épü­lete, amelyben — Franciaország ragaszkodása következtében — a Közös Piac Európai Parlamentje is rendszeresen ülésezik. E kombináció mögött alighanem Franciaország „Páneurópai-koncepciója” húzódik meg. 79

Next

/
Thumbnails
Contents