Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 3. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Hänisch, Werner: A helsinki Záróokmány mint az európai béke, biztonság és együttműködés megerősítésének hosszú távú programja
ként és céljaként jelöli meg, hogy a hidegháború során deformált nemzetközi kapcsolat- rendszert olyan nemzetközi politikai és nemzetközi jogi struktúrákkal cserélje fel, amelyek a békés egymás mellett élés elvein alapulnak és megfelelnek valamennyi európai nép és állam érdekeltségének a tartós béke és biztonság, valamint a kölcsönösen előnyös együttműködés fenntartásában. A Záróokmány történelmi jelentősége éppen abban van, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendszerének megújítását és ezzel az enyhülés materializálását a részt vevő államok (erkölcsi) kötelességévé teszi. Itt mindenekelőtt a következőkre helyeződik a hangsúly: — A második világháború és az azt követő európai fejlődés által létrehozott határok és politikai realitások elismerése, amely az európai békerendszer szilárd alapja, olyan kötelezettség, amelyet az európai népek történelmi tapasztalatai messzemenően indokolnak. — Az államok szuverén egyenlősége elvének szigorú tiszteletben tartása, határaik sérthetetlensége, területi integritásuk, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás az államok által tíz alapelvben rögzített magatartási kódexnek és egyúttal a Záróokmánynak magja. Ezek az elvek az ENSZ Alapokmányán, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert elvein és céljain alapulnak. Teljes megvalósításuk biztosítaná, hogy semmiféle agresszióra nem kerülne sor, ki lehetne alakítani a bizalom légkörét, és a nemzetközi kapcsolatok rendszerének szilárd alapját a békés egymás mellett élés, valamennyi állam és nép legitim jogainak és érdekeinek tiszteletben tartásával. — A nemzetközi konfliktusok békés rendezésének, okaik megszüntetésének kötelezettsége mindenekelőtt megkívánja az erőszak alkalmazásáról és az azzal való fenyegetésről való lemondást és az összes vitás kérdés tárgyalásos rendezését. — Sokoldalú bilaterális együttműködést kell kiépíteni a szocialista és a tőkés államok között politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális, humanitárius és más területeken, továbbá a keleten és nyugaton létező gazdasági szervezetek közötti együttműködés Helsinkiben rögzített elvei alapján. Ezáltal kiépíthető az enyhülés tartósságának, a békének és a biztonságnak közös érdekbázisa. — A részt vevő országok közös erőfeszítéseit folytatni kell az enyhülés és az együttműködés összeurópai multilaterális szintjének megteremtése érdekében azzal a céllal, hogy kollektív akciókkal megszilárdítsák az európai békét és biztonságot, és elhárítsák, megszüntessék az egymással szemben álló katonai, politikai tömbök összeütközésének veszélyét. Bár a Záróokmánynak nem volt feladata, hogy konkrét lépéseket irányozzon elő a leszerelés területén, a részt vevő államok az okmányban egyértelműen kiemelték annak szükségességét, hogy a katonai összeütközés csökkentésére, a leszerelés elősegítésére hatékony intézkedéseket foganatosítsanak, amelyek kiegészítik a politikai enyhülést és erősítik a biztonságot. A Záróokmányban szereplő katonai bizalomerősítő intézkedések új jelenségek, amelyek az enyhülés alapján jöttek létre. Pozitívan járulhatnak hozzá a konkrét leszerelési lépések kedvezőbb feltételeinek kialakításához. A helsinki értekezlettel, a konszenzus elve alapján történő határozathozatallal, valamennyi állam szuverén jogainak 48