Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 1. szám - Kolláth György: A jelenlegi Brazil külpolitika néhány sajátossága
kodott és alaptalan dolog lenne a protekcionizmus „visszatéréseként” és az importhelyettesítő politika megújhodásaként értékelni. Az olajválság és általában a világgazdasági recesszió felszínre hozta a brazil gazdaság gyenge pontjait, és siettette az új modell keretén belül a következő fázisba való átlépést. A korábbi időszakokban kiépült ipari kapacitástartalékok fölszívódásával a növekedési ütem fenntartásához nagyobb tömegű importberendezés-igényes beruházásra lett szükség, miközben az olajválság és nyersanyagpánik felszínre hozta a brazil ipar vertikális integritáshiányából adódó súlyos problémákat. Adott mennyiségű termék, illetve exporttermék előállításához tekintélyes mértékben kell import alapanyagokat, nyersanyagokat és félkésztermékeket, illetve alkatrészeket importálni. Ezt a helyzetet is tükrözi az az ellentmondás, hogy a világ egyik legnagyobb vasérckészletével rendelkező Brazília jelenleg vasércet exportál, de ugyanakkor kénytelen acélt, illetve acélárukat importálni, mert feldolgozó ipara acélszükségletét nem tudja belföldi forrásból kielégíteni. A fejlesztési tervek ma már kiemelten kezelik ennek az ellentmondásnak a feloldását; ennek jele az is, hogy miközben a stabilizációs program hatására az ipari fejlődés,különösen néhány tartós fogyasztási cikk gyártásának fejlődése lelassult, addig a vertikális integritáshiány felszámolására irányuló beruházások, illetve az alapanyag-ipari termelés gyorsan növekszik. 1973 előtt a brazil export felfutását az erős világkereskedelmi konjuktúra és egy sor Brazília által is exportált mezőgazdasági termék árának erős emelkedése (pl. kávé, kakaó, cukor, szója stb.) is segítette. Napjainkban viszont, a keményebbé vált világkereskedelmi versenyfeltételek és a szigorúbb egyensúlyi feltételek mellett, minden eddiginél nagyobb szerep hárul a késztermékexportra mind a megnövekedett importigények anyagi alapjának megtermelésében, mind a megnövekedett adósságállományból adódó nagy fizetési terhekhez való hozzájárulásban. A világgazdaságra nyitó új gazdaságfejlesztési stratégia a külső tényezők jelentőségének átértékelésére, nagyobb rugalmasságra és aktivitásra ösztönöz; az új piacok felkutatása, a megnövekedett termelőapparátus működtetése biztonságának megteremtése és általában a világpiacra való ráutaltság növekedéséből adódó fokozott kockázat megfelelő, elviselhető szinten tartása, ezzel egyidejűleg a megnövekedett potenciálra alapozott szerepváltás a brazil külpolitikától a korábbiaknál nagyobb aktivitást, nagyobb rugalmasságot, szélesebb horizontot követelt, illetve követel meg. A megváltozott fejlődési modell tehát egymagában is kényszerít a külpolitika módosítására, átalakítására. A továbbiakban elsősorban azzal foglalkozunk, hogy miként értékelődött át a nemzet- biztonság koncepciója, és milyen módon és milyen körülmények között igyekszikBrazília hatalmi aspirációit megvalósítani. Nemzetbiztonság és hatalmi aspirációk A nemzetbiztonság és a hatalmi törekvések vizsgálata során feltétlenül beszélnünk kell a brazil hadsereg sajátos szerepéről. A brazil hadsereg, főleg tábornokai és főtisztjei révén már igen hosszú ideje jelen van az ország politikai és gazdasági életében. Aktív és 37
