Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 1. szám - Kolláth György: A jelenlegi Brazil külpolitika néhány sajátossága
KOLLÁTH GYÖRGY A jelenlegi brazil külpolitika néhány sajátossága Brazília az elmúlt tíz évben elsősorban gazdasági növekedésének dinamizmusával, illetve e dinamizmus elérésére és fenntartására alkalmazott sajátos gazdaságpolitikájával hívta fel magára a nemzetközi közvélemény figyelmét és váltott ki általában igen szélsőséges véleményeket. A hetvenes években azonban a gazdasági eredmények mellett egyre inkább érzékelhetővé váltak egy átalakulóban levő, a korábbinál dinamikusabb brazil külpolitika alapvonásai is. A „felelősségteljes nacionalizmus” és „felelősségteljes pragmatizmus” jelszavával fellépő új brazil külpolitika szintén igen sok vita forrása látszólag meglepő és ellentmondásos fordulataival: ugyanaz a rezsim, amely 1965-ben még fegyveresen asszisztált az Egyesült Államok dominikai katonai intervenciójánál, ma vonakodik részt venni egy dél-atlanti paktumban; és ugyanaz a rezsim, amely antikommunis- ta kereszteshadjáratot hirdetve, brutális eszközökkel gyakorlatilag teljesen felszámolta a brazil baloldalt, most elsők között ismerte el az MPLA-t Angola törvényes kormányának stb. E rövid tanulmány célja a teljesség igénye nélkül, röviden felvázolni a mai brazil külpolitika néhány sajátosságát és az azt kialakító fontosabb tényezőket. Változások a gazdasági növekedési modellben A gazdasági növekedés és a politika, illetve a fejlesztési stratégia és a külpolitika közötti összefüggésekre utalni már szinte közhelynek hat, vizsgálatuktól azonban nem lehet eltekinteni Brazília esetében sem. A fejlődő országok körében ugyanis nem túl általános a gazdaságfejlesztési stratégia és a külpolitikai tevékenység olyan szintű kapcsolata és összefonódása, mint amilyet Brazíliában figyelhetünk meg. A brazil gazdaság 1968-ban beindult újabb dinamikus növekedési szakasza több szempontból is méltán keltett nagy figyelmet. A gazdasági háttér és a külpolitika kapcsolatát azonban nem lehet egyszerűen a rendkívüli növekedési dinamizmus alapján vizsgálni: Brazília ugyanis már hosszabb ideje a latin-amerikai térség és a tőkés világ egyik legdinamikusabban növekvő gazdasági országa. 1939 és 1976 között a politikai 34
