Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és többoldalú találkozók és egyéb események alkalmából(1979.január-március)
korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások, valamint a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások — az egyenlő biztonság elvének érvényesítése mellett — mielőbb pozitív eredményre vezetnek. Méltatták az ENSZ-Közgyűlés leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszakának eredményeit. A két fél úgy véli, hogy a leszerelési világértekezlet összehívása megfelelő előkészítéssel, arra alkalmas időpontban — valamennyi nukleáris hatalom részvételével — pozitív hozzájárulást jelentene a leszerelés ügyéhez. Losonczi Pál és Antonio dos Santos Ramalho Eanes hangsúlyozta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelentőségét. Az a véleményük, hogy a biztonság és együttműködés megszilárdításának fontos feltétele a részt vevő államok kapcsolatairól szóló alapelvek tiszteletben tartása és a Záróokmány valamennyi ajánlásának teljes végrehajtása. Hasznosnak tartják a kétoldalú eszmecseréket az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről, s tevékenyen hozzá kívánnak járulni a Záróokmányban foglalt célok megvalósításához. Az 1980. évi madridi találkozótól azt várják, hogy konstruktív szellemben mozdítsa elő az európai biztonság és együttműködés megszilárdítását, beleértve a leszerelés területét is. Ebben! a folyamatban fontosnak ítélik a Záróokmány sokoldalú végrehajtását szolgáló lehetőségek fokozottabb kihasználását. Azon a véleményen voltak, hogy az olyan területeken meglevő problémák, mint az energetika, a szállítás és a környezetvédelem, arra alkalmas fórumokon az európai államok szorosabb együttműködését kívánják meg. A két elnök aláhúzta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetére fontos szerep hárul a nemzetközi viták és konfliktusok békés megoldásában. Támogatják az ENSZ Alapokmányának elveit és céljait, valamint a világszervezet hatékonyságának fokozását a béke és a biztonság megszilárdításában, az államok együttműködésének fejlesztésében. A két fél véleménycserét folytatott a közel-keleti helyzetről. Ismételten megerősítették: a konfliktus igazságos és tartós rendezésének előfeltétele, hogy Izrael kivonuljon az 1967-ben elfoglalt arab területekről, a palesztinai arab nép szabadon gyakorolhassa törvényes jogait,, beleértve a saját állam alapításához való jogot, valamint azt, hogy szavatolják a térség valamennyi államának szuverenitását s független létezését biztonságos és elismert határok között. A két fél aggodalmát fejezte ki az afrikai földrészen meglevő feszültséggócokkal kapcsolatban. Elítélték a faji megkülönböztetés minden formáját, és egyetértettek az apartheid mielőbbi felszámolásának szükségességében az egész kontinensen. Ismételten kinyilvánították, hogy támogatják az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozatait a zimbabwei és a namíbiai nép önrendelkezési jogának és függetlenségének elismerésére. Véleményük szerint az afrikai helyzet arra hívja fel a figyelmet, hogy — mint a világ más részein is — az államok kapcsolatainak a függetlenség, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség és a belügyekbe való be nem avatkozás elvének szigorú betartásán kell alapulniuk. Az Elnöki Tanács elnöke és a Portugál Köztársaság elnöke egyetértett olyan nemzetközi gazdasági rend megteremtésének a szükségességében, amely elősegíti az államok közötti gazdasági kapcsolatoknak az egyenlőségen, az igazságosságon és a kölcsönös előnyökön alapuló- fejlesztését, hozzájárul a fejlődő országok gyors ütemű növekedéséhez, minden ország érdekeinek és egyenlőségének tiszteletben tartása mellett. A két elnök teljes elégedettségét fejezte ki a látogatás eredményeivel kapcsolatban. Örömmel nyugtázták, hogy a két ország véleménye számos kérdésben hasonló vagy közel áll egymáshoz. Meggyőződésük, hogy tárgyalásaik jelentősen hozzájárultak a magyar—portugál barátság erősítéséhez és új távlatokat nyitottak a két ország kapcsolatainak szélesítése előtt. Antonio dos Santos Ramalho Eanes tábornok, a Portugál Köztársaság elnöke őszinte köszönetét fejezte ki a szívélyes vendéglátásért, és hivatalos portugáliai látogatásra hívta meg Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, aki a meghívást elfogadta. Népszabadság, 1979. március 27.
