Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és többoldalú találkozók és egyéb események alkalmából(1979.január-március)
Kinyilvánították, hogy tartós, igazságos béke csak úgy érhető el a Közel-Keleten, ha visszavonják az izraeli erőket minden megszállt arab területről, és biztosítják a palesztin arab nép törvényes jogait, beleértve az önálló állam alapításához való jogát. Támogatják a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet, a palesztin arab nép egyetlen képviselőjét. A két fél rámutatott arra, hogy a bonyolult nemzetközi helyzetben az imperialista és agressziós erők akadályozzák az enyhülést, fokozzák a fegyverkezési versenyt, tömegpusztító fegyvereket fejlesztenek ki, és növelik a feszültséget. Meggyőződésük, hogy hatékony lépéseket kell tenni a fegyverkezési verseny megfékezésére és a leszerelési világkonferencia mielőbbi összehívására. Támogatják az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka határozatainak végrehajtását. Az iraki fél nagyra értékelte Magyarország szerepét a helsinki konferencia záróokmányának végrehajtásában, és hozzájárulását az enyhülés, a béke, a nemzetközi együttműködés megszilárdításához. Jelentős figyelmet szenteltek az el nem kötelezett országok mozgalmának, és meggyőződésüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett országok 6., havannai csúcsértekezlete hatékonyan járul hozzá a mozgalom egységének erősítéséhez, a gyarmatosítás maradványainak felszámolásához és az igazságos nemzetközi gazdasági rend megteremtéséhez. A magyar fél nagyra értékelte Irak pozitív szerepét az el nem kötelezett mozgalomban. A felek szolidaritásukról és támogatásukról biztosították a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Elengedhetetlennek tartják a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés maradványainak felszámolását. Támogatják Zimbabwe, Namíbia és Dél-Afrika népeinek küzdelmét a szabadságért, nemzeti függetlenségük elnyeréséért, a faji megkülönböztetés ellen. Megelégedéssel állapították meg, hogy a megtárgyalt kérdésekben nézeteik azonosak vagy közel állnak egymáshoz. Taha Muhieddin Maaruf, köztársasági alelnök magyarországi látogatása eredményesnek bizonyult, hatékonyan segítette a két ország barátságának és együttműködésének erősítését, továbbfejlesztését. Taha Muhieddin Maaruf meghívást nyújtott át Gáspár Sándornak, az Elnöki Tanács helyettes elnökének, hogy látogasson Irakba. Népszabadság, 1979. február 27. KÖZLEMÉNY KÁDÁR JÁNOSNAK, AZ MSZMP KB ELSŐ TITKÁRÁNAK ÉS L. I. BREZSNYEVNEK, AZ SZKP KB FŐTITKÁRÁNAK, A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSA ELNÖKSÉGE ELNÖKÉNEK MOSZKVAI BARÁTI MEGBESZÉLÉSÉRŐL 1979. március 7. Kedden a Kremlben találkozóra került sor Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke között. Kádár János az SZKP KB meghívására érkezett baráti látogatásra a Szovjetunióba. A megbeszélés során Kádár János és Leonyid Brezsnyev megelégedéssel állapította meg, hogy a sokoldalú magyar—szovjet együttműködés sikeresen fejlődik. Ehhez meghatározó módon járul hozzá az MSZMP és az SZKP szoros együttműködése. A központi bizottságok széles körű tapasztalatcseréje, állandó kapcsolata, a rendszeres legmagasabb szintű találkozók 137
