Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)

1979 / 2. szám - Dobozi István: Az új nemzetközi gazdasági rend és a nyersanyagok körüli konfliktusok

oldása központi feladattá vált. Némi túlzással és kritikával azt is mondhatnánk, hogy az elmúlt néhány évben az „új nemzetközi gazdasági rend” megteremtéséért folytatott nemzetközi diplomáciai erőfeszítések mintha kizárólag egy „új nemzetközi nyersanyag­piaci rend” megteremtésére irányulnának.4 A nemzetközi nyersanyagpiacok megrefor­málásának kérdése központi szerephez jutott számos jelentős nemzetközi fórumon, többek között az ENSZ Közgyűlésének VI. és VII. rendkívüli ülésszakán, a párizsi nemzetközi gazdasági együttműködési (Észak—Dél) konferencián és az UNCTAD IV. ülésszakán. Gamani Corea, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) főtitkára számos nyilatkozatában határozottan kifejtette: „Az új világgazdasági rend megteremtésének feltétele a nyersanyagproblémák megoldása, mert pontosan a nyers­anyagok termelésében és értékesítésében kell olyan újfajta kapcsolatokat kialakitani, amelyek elősegítik a fejlődő országok erősödését, gazdasági szerkezetének átalakítását.”5 Az UNCTAD Nairobiban megtartott IV. ülésszakán az UNCTAD Titkársága ál­tal előterjesztett egyik jelentés, amely a fejlődő országok erőteljes támogatását élvezve, a „nemzetközi nyersanyagpolitika új orientációját” szorgalmazta, a következőt állapí­totta meg: „a nyersanyagpolitika új orientációja a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új rendszerének, az új nemzetközi gazdasági rend kifejlődésének lényeges alkotóeleme”. Hasonló szellemben és hangsúllyal szerepeltek a nyersanyagproblémák az ENSZ Köz­gyűlése VI. és VII. rendkívüli ülésszakának határozataiban is, amelyek a nemzetközi nyersanyag-kereskedelem szabályozásának új rendjét szorgalmazzák, hogy a fejlődő országok a korábbinál nagyobb előnyökhöz, illetve lehetőségekhez jussanak a nyers- anyagárak, a bevételek, a feldolgozás, az értékesítés és általában természeti kincseik ellenőrzése területén. Kétségtelen, hogy az OPEC-országok látványos sikere jelentős mértékben hozzá­járult a fejlődő országokban egy olyan koncepció kialakulásához, hogy a fejlődő orszá­gokból származó nyersanyag-szállításokban rejlő nagy tárgyalási erőt fel kell használni az új nemzetközi gazdasági rend ügyének előmozdítására. A% új nemzetközi gazdasági rendnek a hetvenes évek derekán körvonalazódó és nemzetköz} törvényességet szerző koncepciója (követelésrendszere) a nemzetközi nyersanyagszektorban, de különösen a kőolajiparban lezajlott radikális erőviszony-módosulások által előidézett nemzetköz} politikai légkörben fogalmazódott meg. A nyersanyagpiacok jellegzetességei és szabályozásuk hagyományos formái Áttekintettem azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a nyersanyagok és egyes energiahordozók a nemzetközi kereskedelem és a nemzetek gazdaságpolitikája „problematikus” tárgyaivá váltak. A nyersanyag- és energiaproblémák főként a nem­zetközi piacokon jelennek meg, ahol az ár alakul, az áruhiányok vagy -fölöslegek jelent­keznek, s ahonnan a beszerzés történik. Nem feltétlenül a nemzetközi piacok okozzák a problémákat. A nyersanyag- és energiapiaci problémák szorosan összefüggnek olyan, a piacok keretein túlmutató tényezőkkel is, mint a világgazdaság fejlődési üteme, a 32

Next

/
Thumbnails
Contents