Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 2. szám - Dobozi István: Az új nemzetközi gazdasági rend és a nyersanyagok körüli konfliktusok
DOBOZI ISTVÁN Az új nemzetközi gazdasági rend és a nyersanyagok körüli konfliktusok A nyersanyagok mint a nemzetközi kapcsolatok „problematikus” tárgyai A nyersanyagok a nemzetközi kapcsolatok, azon belül is a világkereskedelem, szinte örökösen problematikus tárgyai. Ennek több oka van. A problematikusság egyik oka az a Malthus óta szinte szabályos időközönként visz- szatérő és tagadhatatlanul széles körű félelem, amely egy állandó szűkösségé koncepcióból kiindulva az ásványi nyersanyagok előállítási költségeinek és más termékek áraihoz viszonyított árának emelkedését, a tartós nyersanyaghiányt s ezek együttes következményeként a gazdasági növekedés lelassulását, sőt egyes szélsőséges esetekben megszűnését sugallja. Gazdaságtörténeti tapasztalat, hogy a nyersanyagárak rövid időn belüli viszonylag nagy arányú emelkedésekor vagy időszakos hiányok kialakulásakor elméleti magyarázat gyanánt rendszerint felbukkan a „kimerülés” gondolata. A problematikusság másik hagyományos forrása a nyersanyagárak erőteljes rövid távú hullámzása. A nyersanyagpiacokra történelmileg jellemző a piaci helyzet erős változékonysága, az 1970-es években azonban az árhullámzás különösen erőteljessé vált. A rövid távú árhullámzás alapvető oka az, hogy a kereslet és kínálat alacsony rövid távú árrugalmassága közepette a keresletben és (vagy) a kínálatban nagymértékű változások következhetnek be. Rövid idő alatt a kereslet és a kínálat nem képes egymáshoz rugalmasan alkalmazkodni, a piaci helyzet változásának következményei ezért szinte kizárólagosan az árakon érződnek. Az ásványi nyersanyagok árai elsősorban a keresletben, a fő felhasználó országok gazdasági tevékenységében (a konjunktúraciklusban) bekövetkező változásokra reagálnak. Az ásványi nyersanyagok esetében az árhullámzást kiváltó okok azonban olykor megtalálhatók a kínálatban is. A kínálat változását előidézheti egy korábbi beruházási döntés alapján meginduló termelés. Minél régebben hozták meg a beruházási döntést, annál kevésbé valószínű, hogy a döntést kiváltó piaci helyzet szoros ösz- szefüggésben van a jelenlegivel. A kínálattól kiinduló zavarok forrásai lehetnek még sztrájkok, politikai zavarok, helyi konfliktusok stb. A mezőgazdasági nyersanyagok piacain az árhullámzást elsősorban a kínálat változásai idézik elő. A legjelentősebb hatást bizonyíthatóan természeti tényezők, főként az időjárás ingadozásai teszik. 27
