Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)

1979 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Pozdnyakov, A. E.: Rendszerszemlélet és a nemzetközi kapcsolatok

latok második rendszere. Másik alapvető kér­dés és egyben a marxista rendszerelmélet alkal­mazásának alappróbája is a nemzetközi kap­csolatok terén a társadalmi és gazdasági folya­matai összekapcsolódásának módja. A társa­dalmi-gazdasági és a külpolitikai dimenzió összekapcsolása metodológiai szempontból a marxista megközelítés lényege. Általános igazságként Pozdnyakov is hangsúlyozza, hogy az alap—felépítmény kölcsönhatás hatá­rozza meg a nemzetközi politikai rendszer és a társadalmi-gazdasági rendszer összefüggéseit. A szerző szerint a „nemzetközi kapcsolatok rendszere” nem azonos a „nemzetközi kap­csolatokkal” általában. A „nemzetközi kap­csolatokat” igen szélesen értelmezi és nem kor­látozza csupán az államok közötti kapcsolatok­ra; bár kétségtelen, hogy ezek a kapcsolatok alkotják leglényegesebb részét, Pozdnyakov nemzetközi kapcsolatokon .olyan bonyolult kapcsolatrendszert, jelenség- és folyamatkört ért, amelyben gazdasági, társadalmi, ideológiai kulturális, tudományos és másféle reláció épül össze, s ezek objektívan fejlődnek nemcsak egyes államok külpolitikájának megfelelően hanem gyakran éppen azok ellenére is. A nem­zetközi kapcsolatokat ebben a szélesebb értel­mezésben a szerző saját struktúrával és fejlő­dési törvényszerűségekkel rendelkező rend­szerként, makrorendszerként kezeli. Ennek a makrorendszernek a keretében bontakozik ki, működik, hat a nemzetközi kapcsolatok al­rendszere, az „államközi kapcsolatok”. Ily módon az államközi kapcsolatok rendszere nem csupán egy a sok hasonló alrendszer kö­zül. A jelzett rendszer más alrendszerekkel való bonyolult összefüggésben, dialektikus egységben fejlődik, amelyeket nem korlátoz­hatunk egyszerűen a külső közeg, a könyezet fogalmára, mint ezt számos amerikai kutató teszi. Ha a rendszerről beszélünk, lényeges kér­dés a rendszert alkotó tagok, elemek elkülö­nítésének problémája. Az amerikai rendszer­kutatók a külpolitikai rendszerek fő elemei­ként, vagy ahogy a szakirodalom nevezi, faktoraiként a szuverén államok kormányait és a nemzetközi szervezeteket jelölik meg. Oly­kor ide sorolják nem kormányzati szervezete­ket, szervezett vallási és politikai, ideológiai mozgalmakat, sőt egyéneket is, amennyiben az államtól függetlenül lépnek fel a nemzet­közi kapcsolatokban. Ennek a klasszifikáció- nak különféle változatait megtaláljuk Káp­lánnál, Platignál, Rosenaunál. Pozdnyakov felfogása alapjában más. Ha rendszerről be­szélünk — írja —, akkor az adott jelenségkör totális, egészet átfogó kezelésére kerül a hang­súly. A rendszer nem egyenlő elemeinek ösz- szegével. így a nemzetközi kapcsolatok rend­szere sem írható le szuverén államok vagy más nemzetközi, illetve országokon belüli szervezetek politikájának egyszerű summája­ként. A rendszer lényege adott esetben nem az egyes faktorok politkája, hanem maga a kap­csolatok szerkezete kerül a központi helyre. A kapcsolatok egymáshoz rendeltsége, köl­csönös összefonódása, irányítottsága és di­namikája az, amely a nemzetközi rendszert végül is meghatározza. A nemzetközi kapcsolatok, illetve az állam­közi kapcsolatok rendszere a világban végbe­menő társadalmi-gazdasági folyamatokhoz képest felépítmény jellegű. Az itt végbemenő folyamatokat mindenekelőtt a társadalmi­gazdasági szférában végbemenő jelenségek, azok osztályjellege határozza meg. Ezt a jelen­ségkört sem magyarázhatjuk anélkül, hogy ne vázolnánk fel a globális társadalmi-gazdasági fejlődés útjait és az osztályerők eloszlását. Ugyanakkor az államok közötti kapcsolatok rendszere sajátságos viszonyok olyan halmaza — hangsúlyozza Pozdnyakov —, amely nem egyszerű tükörképe adott társadalmi-gazdasá­gi rendszereknek. Habár a nemzetközi és konkrétan az államközi kapcsolatok függnek a társadalmi fejlődés általános törvényszerű­ségeitől, az e területen végbemenő változások a termelési viszonyok, illetve a termelési mód változásainak eredményei, a társadalmi-gazda­sági formációváltás, az osztályharc fejlődésének következményei, ugyanakkor ezek az össze­függések nem adnak teljes választ arra a kér­désre: mi az államok közötti kapcsolatok mint olyanok totális, egészleges jellemzője, és mi különbözteti meg ezt a rendszert más rend­szerektől ? Igen lényeges elméleti kérdés a rendszer történelmi folytonosságának kérdése. Egy­felől a különböző történelmi korszakokban 142

Next

/
Thumbnails
Contents