Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - Biondi, Jean-Pierre: A harmadik szocializmus. Esszé a szocializmusról és a "harmadik világról"
kelet—nyugati kooperáció intézményes összehangolását javasolja olyan szervek bevonásával, mint az EGB vagy az EBEÉ esetleges utódszerve. A rendszerközi kommunikáció intézményes szervezése és tervezése Birnbaum szerint a szocialista országok ideológiai harcának alkalmazkodását jelentené, helyesebben olyan megállapodással lenne egyenértékű, amelyben az érdekelt felek konszenzust hoznak létre az enyhülést nem károsító ideológiai konfliktus formáiról. Birnbaum más összefüggésben hangsúlyozza, hogy nem az ideológiai leszerelésre gondol, hanem arra, hogy a kelet—nyugati „vezető csoportok” olyan kibővített rendszerközi kommunikációt engednének meg maguknak, amely nemcsak a háború megelőzésének, hanem egy kölcsönösen hasznot hozó tanulási folyamatnak és egy társadalmilag és politikailag jelentős kooperatív problémamegoldásnak is eszköze. A jelenlegi helyzetben — és ezt a szerző is elismeri — ezek az elképzelések meglehetősen utópikusnak tűnnek. Itt — véleményünk szerint — az ideológiai leszerelés jól ismert nyugati elképzelésének és az ideológiai konfliktus lehetséges közös játékszabályainak viszonyát kellene tanulmányozni. Az előrehaladás ezen a területen a legnehezebb, hisz itt vannak a legnagyobb véleménykülönbségek. Ebben az összefüggésben a kötet számos szerzőjének gondolatával, így Norbert Ropers következtetésével sem érthetünk egyet, aki az EBEÉ eredményét abban látja, hogy a Záróokmányt aláíró országok a társadalmon belüli viszonyokat a nemzetközi politikai ellenőrzés legitim tárgyaként ismerték el. A kül- és belpolitika közötti határvonal elmosása a szocialista országok számára éppúgy elfogadhatatlan, mint az I. és II. „kosár” közötti „kapcsolatok”, mint „csereüzletre” való hivatkozás. A tanulmánykötet még számos empirikus jellegű témát tárgyal, így Joachim Krause az újságírók munkafeltételeivel, Reinhard Lohrmann a családegyesítések problémájával, Berthold Meyer az összeurópai ifjúsági találkozók és a turizmus fejlődésével foglalkozik, az EBEÉ utáni időszakra vonatkozóan. Több más tanulmány között ezeket a kérdéseket sincs helyünk itt ismertetni. A kötet többi tanulmányához hasonlóan ezek is vitára ösztönöznek és a kelet—nyugati dialógus annyi más formájával együtt szintén kiindulóponttá válhatnak a közös normatívák kialakításának útján. Kiss J. Kásáié JE AN-PIERRE BION Dl: A harmadik szocializmus. Esszé a szocializmusról és a „harmadik világról” (Le tiers-socialisme. Essai sur le socialisme et le „Tiers-Monde”). Flam- marion, Párizs 1976. 189 l. Az utóbbi években rendkívüli módon megnőtt a fejlődő országok jelentősége mind gazdasági, mind politikai értelemben. Ennek megfelelően egyre jobban növekszik a velük foglalkozó tudományos és publicisztikai művek száma. Érthető, hogy mind a szocialista, mind a tőkés országokban az irodalom megkülönböztetett figyelemmel kíséri nyomon nemcsak az eseményeket, hanem keresi a fejlődő országok fejlesztésének lehetőségeit és útjait. Növekszik azoknak az elméleteknek a száma is, amelyek azt hirdetik, hogy megmutathatják az egyedül üdvözítő utat a felemelkedéshez. A tőkés országokban ez az érdeklődés nemcsak a hivatalos körökre és a kormánypártokra, hanem a legkülönfélébb ellenzéki erőkre is jellemző. J-P. Biondi, a Francia Szocialista Párt tagja Szenegálban él, és főként a fejlődő országok oktatási problémáival foglalkozik. írásának indítása, illetve gondolatmenetének kiindulópontjai az „önerőre támaszkodó fejlődés” elméletéhez nyúlnak vissza. Ahhoz az elmélethez, amely az el nem kötelezett országok 1970-es lusakai értekezletén vetődött fel először és amellyel a fejlődő országok a tőkés világrendszerben és a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt helyzetükre, pontosabban ennek kedvezőtlen alakulására reagáltak. Eszerint az elmúlt 40 év gazdasági növekedése az ipari országok és a „harmadik világ” országai közötti távolságot tovább növelte, és jelenleg sem mutat semmi jel arra, hogy ez a tendencia megfordulna. A nyersanyag és energiaforrások kihasználásának jelenlegi rendszere, a monopóliumok nemzetközi tevé156
