Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Új fejlemények az Európai közösségben
ciaország bot- és gyümölcstermelői lesznek a vesztesei. Ezrek lába alól húzzák ki az egzisztenciális alapot, ha a csatlakozó országok mezőgazdasági termékei az Európai Közösség piacára áramlanak. Az NSZK-nak mindenekelőtt pénzügyi árat kell fizetnie, mégpedig az Európai Közösség költségvetésének jelentős pénzügyi megterhelése miatt. Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozásának a költségei évi 660 millió elszámolási egységre becsülhetők, csupán mezőgazdasági és regionális vonatkozásban. Ezen kívül az új tagok fokozódó fizetésimérleg-deficitjei pénzeszközöket igényelnek támogató hitelek formájában. A szükséges eszközöket lényegében a nemzeti költség- vetésben kell előteremteni, s ez adóemelések, valamint a szociális kiadások megrövidítése révén a jelenlegi EK-tagországok dolgozó lakosságára hárul. A csatlakozó országokat érő gazdasági következmények Az érintett államok azt remélik csatlakozásuktól, hogy iparcikkeiket és mezőgazdasági termékeiket kedvezőbben adhatják el az Európai Közösségben, továbbá, hogy pénzeszközökhöz jutnak iparosodásuk előmozdításához, ezenkívül azonban arra is számítanak, hogy túlzottan erősnek és tartósnak nem mondható kormányaik politikai támogatásban részesülnek. Bizonyos gazdasági előnyök ellenére azonban az érintett országok strukturális problémái az Európai Közösség gócpontjainak szívóhatása következtében fokozódni fognak. Közösségi körökben abból indulnak ki, hogy a csatlakozó országok gazdasági perspektíváit saját kormányaik — legalábbis ami Görögországot és Portugáliát illeti — túl optimistán látják. Nehézségek mindenekelőtt annak következtében fognak fellépni, hogy a csatlakozó országoknak különböző egyezmények alapján teljes mértékben magukra kell vállalniuk a fejlődő országokból származó importra érvényes kedvezményeket, ezért a fejlődő országok termékei jelentős konkurrenciát jelentenek majd. A gyenge hazai iparban várható koncentrációs folyamat — mely ipar vertikális struktúráját számos kis kézműipari üzemnek és nemzetközi konszernnek leányvállalatainak egymás mellett élése jellemzi — munkahelyeket fog megsemmisíteni, és növekvő munkaerővándorlást fog eredményezni. Az iparcikkeknél fokozódni fog az importtól való függés, és ezzel a fizetésimérleg-deficit is emelkedik; a közös agrárpiac eredményeként pedig az élelmiszerárak fognak magasba szökni. Míg a görög gazdaságnak a többéves társulási egyezmény alapján, a spanyol gazdaságnak pedig a viszonylag magasabb iparosodottsági foka alapján legalább esélye van arra, hogy megfelelően hosszú átmeneti időszak alatt megbirkózzon a csatlakozással járó problémákkal (még ha jelentős gazdasági nehézségek árán is), addig ugyanez Portugália esetében gyakorlatilag lehetetlennek tűnik. Európa szegényháza kifejezetten rá van utalva a magas védővámokra, gyengén strukturált gazdaságának a védelme érdekében. A vámok kiküszöbölése esetén az üzemek jelentős részének be kellene zárni a kapuit, ami tovább súlyosbítaná az angolai menekültáramlás miatt amúgy is meglehetősen nehéz elhelyezkedési lehetőségeket. A magasabb import a fizetési mérlegre is hatást gyakorol. Az Európai Közösség, 116
