Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - VITA - Palánkai Tibor: A gazdasági erőviszonyok értelmezése és szerepe a nemzetközi erőviszonyok rendszerében
lása. A tulajdonviszonyok jellege döntő az adott gazdaság és társadalom stabilitása és fejlődőképessége szempontjából. A tőkés gazdaságnak immanens velejárói a ciklikus újratermelési válságok, az egyensúlyzavarok, az infláció, az antagonisztikus osztályellentétek és összeütközések. Ezek gyengítik a tőkés gazdaság erejét. Ezzel szemben a szocialista termelési viszonyokkal együtt járó tervgazdálkodás hatalmas társadalmi erőforrás, amelynek segítségével biztosítható a gazdaság zökkenőmentes és dinamikus fejlődése. Némi egyszerűsítéssel úgy is fogalmazhatunk, hogy a szocialista társadalom gazdasági ereje messze felülmúlhatja az anyagi potenciál tekintetében vele egyenlő tőkés versenytársának lehetőségeit. A társadalmi-termelési viszonyok ilyen értelemben közvetlenül mint gazdasági potenciál jelennek meg. A gazdasági erő fontos elemét alkotja a felépítményi oldal. A termelési viszonyok a gazdasági életben mindig mint intézmények és mechanizmusok jelennek meg, a gazdaság működtetésének, a döntéshozásnak és a végrehajtásnak reális keretei. Ezek — mint pl. az állam és annak gazdaságpolitikája, vagy a különböző gazdasági szervezetek — önálló léttel rendelkeznek, s a gazdasági erő érvényesülésének konkrét formái. Lehetőséget adnak a politika tudatos formálására, s a társadalmi-gazdasági viszonyokra való visszahatásukban maguk is a gazdasági erő forrásai. Az előzőekben a tervgazdálkodással összefüggésben erre már utaltunk. De a tőkés állam is felhasználhatja ezeket az elemeket, kidolgozhat olyan gazdaságpolitikát, melynek segítségével az adott gazdasági erőt mobilizálja, fokozza. Az utóbbi évtizedekben sok nemzetközi intézmény is létrejött, amely a nemzetközi gazdasági erőviszonyok fontos tényezője. A részvétel ezekben és még inkább ellenőrzésük széles lehetőséget ad az erő érvényesítésére. Adott ország vagy országcsoport gazdasági erejének felmérése nem teljes a gazdasági szerkezet elemzése nélkül. Ez is több dimenzióban történhet. A gazdasági erő szempontjából nagy jelentőségű a gazdaság ágazati szerkezete. A stratégiailag fontos és a műszakilag kulcsszerepet játszó ágazatok növelik az erőt. Az utóbbi időben különösen előtérbe került az ellátás biztonságának és a gazdaság sebezhetősége csökkentésének kérdése. A gazdaságfejlesztési stratégiák és gazdaság- politikai prioritások keretében ez került az első helyre, s várhatóan a figyelem középpontjában marad, különösen a nagy- és középhatalmak esetében. A gazdaság koncentráltsága mint szerkezeti aspektus főként az erők mobilizálhatósága és érvényesítése szempontjából jelentős. A koncentráltság is az erők megsokszorozódását eredményezheti, s a tőkés gazdaságban alapja a monopolhelyzet elérésének. Az utóbbi évtized világgazdaságának egyik fontos sajátossága, hogy a tőkés gazdaság koncentráltsága és monopolizálódása rendkívüli mértékben fokozódott, s a transznacionális társaságok elterjedése következtében mindinkább nemzetközi méreteket öltött. A transznacionális monopóliumokkal sajátos gazdasági és politikai hatalmi struktúra alakult ki a tőkés világgazdaságban, amely számos vonatkozásban függetlenedik a nemzeti államok politikájától és állammonopol-kapitalizmusától, sőt, érdekei és tevékenysége ütközik, és ellentmondásba kerül a nemzeti törekvésekkel. A monopoltőke fokozódó mértékben próbálja nemzetközileg érvényesíteni érdekeit (profitmaximalizálás), 88
