Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - Haraszti György: A világűrjog néhány időszerű kérdéséről
* Brazília, Ecuador, Indonézia, Kenya, Kolumbia, Kongó, Uganda és Zaire. 7 A 130 km-es határt tekintette indokoltnak Butler, a Nemzetközi Távközlési Egyesület h. főigazgatója az űrjogi albizottság 1977. évi ülésszakán elhangzott felszólalásában. 8 Az ENSZ űrjogi albizottságának 1978. évi ülésszakán nem hivatalos formában benyújtott határozati javaslat helyesen állapította meg, hogy a geostacionárius pálya elválaszthatatlan a világűrtől, és az 1967. évi alapszerződésnek a világűr kutatására és használatára vonatkozó összes rendelkezései erre a pályára is irányadók, továbbá, hogy mesterséges bolygónak geostacionárius pályán való elhelyezése nem teremt tulajdonjogot az elfoglalt orbitális pozíciók, illetve a pálya bizonyos szakaszai tekintetében. 9 I.C.J. Reports 1969. 37. és köv. 1. 10 Ld. a 2222 (XXI). számú közgyűlési határozatot. 11 Bokomé Szegő Hanna Az ENSZ helye a nemzetközi jogalkotásban c. művében (Budapest, 1976) szintén azon a véleményen van, bár nem indokolja, hogy a kozmikus térséggel kapcsolatos szabályok már a közgyűlési deklaráció elfogadásának időpontjában szokásjogi hatállyal rendelkeztek, és azokat a nyilatkozat csupán továbbfejlesztette (71. 1.). 12 Az a kérdés, hogy a geostacionárius pályán hány mesterséges bolygó helyezhető el az összeütközés veszélye nélkül és anélkül, hogy azok egymás tevékenységét zavarják, általánosságban nem válaszolható meg, mert ez nagy mértékben függ attól is, hogy a szóban forgó űrobjektumokat milyen feladat ellátására bocsátották fel. 1977-ben mintegy 100 űrobjektum keringett a geostacionárius pályán, és a következő évekre évi 15—20 ilyen objektum felbocsátását tervezik. A 100 mesterséges bolygó közül több már nem működőképes. A működésük végéhez közeledő mesterséges bolygók utolsó üzemanyagtartalékaik felhasználásával eltávolíthatók a geostacionárius pályáról. (Vö. az ENSZ Titkárságának A/AC. 105/203. sz. tanulmányát.) 13 Doc. A/AC. 105/C. 2/L. 93. 14 Doc. WG. I. (1978) WP. 2. A munkaokmány azért kapta az „osztrák” jelzőt, mert az osztrák delegáció gyűjtötte össze az előző években már elfogadott szövegrészeket, valamint a Hold természeti kincseire vonatkozólag kialakuló megoldást, és foglalta ezeket egyetlen egységes tervezetbe a szükséges apróbb módosítások beiktatásával. 15 Komolytalan lenne arra a helyenként jelentkező „problémára” kitérni, hogy vajon „csak” a naprendszer égitestjeire vonatkozólag kell-e a szabályozás, vagy más égitestekre is. Az alapszerződés csupán általánosságban szól égitestekről. A tervezet szükségesnek látta a fogalmak pontosítását, és ezért kifejezetten a naprendszeren belüli égitestekre terjeszti ki hatályát (természetesen kivonva ezek közül a Földet). A naprendszeren kívül eső égitestekkel ma nyilván csak a tudományos-fantasztikus irodalomban érdemes foglalkozni. 16 Doc. A/AC. 105/171, II. függelék. 2.1. 17 Vö. League of Nations Treaty Series, CLXXXVI. köt. 1938. 301.1. Az egyezmény 1938-ban lépett hatályba, de az aláírók közül sokan nem rafitikálták, így többek között a Szovjetunió sem. Magyarország szintén nem részese az egyezménynek. 18 Az egyezménytervezet és a nyilatkozattervezet sorsának alakulására vonatkozó részletekről lásd J. M. Koloszov: Masszovaja informacija is mezsdunarodnoje pravo. Moszkva, 1974. 117. és köv. 1. ™ A/AC. 105/WG. 3/V/CRP. 1. 20 A/AC. 105/WG. 3/L. 4. 21 A/AC. 105/WG. 3/V/CRP. 3. 22 Kivételt jelentenek egyes államcsoportok (skandináv államok, egyes arab államok), amelyek a csoporthoz tartozó államok megállapodása alapján szélesebb sugárzási lehetőséget kaptak, és így a nemzetközi adások e csoporton belül megvalósíthatók. 23 Ezeket az adatokat a Szovjetunió csekély költségtérítés ellenében kívánságra az érintett államok rendelkezésére bocsátja. Az Egyesült Államoktól az adatokat hasonló térítés fejében bárki megszerezheti. 24 A/AC. 105/C. 2/L. 99. 26 A/AC. 105/122. 28 Az albizottság által kidolgozott egyik elv szerint az érintett államnak „kellő időben” kell az adatokat rendelkezésére bocsátani, éspedig „semmiképpen sem később, mint bármely harmadik államnak”. 27 Az 1978. évi ülésszakról készült jelentésben a fent említett elvek eggyel magasabb sorszámot kaptak, minthogy az albizottság I. számozással az elvekben foglalt fogalmak meghatározását tartalmazó újabb elvet iktatott be a szöveg elejére. 71
