Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - Haraszti György: A világűrjog néhány időszerű kérdéséről
HARASZTI GYÖRGY A világűrjog néhány időszerű kérdéséről A kozmikus térség kutatásának kezdete óta eltelt húsz év alatt a nemzetközi jog jelentős új anyaggal gazdagodott. Néhány év leforgása alatt, nagyrészt az ENSZ közgyűlése által elfogadott határozatok nyomán, kialakult több, a világűrre vonatkozó alapvető szokásjogi szabály. A gyors fejlődést jellemzi, hogy alig kilenc évvel az első szputnyik fellövése után, 1967. január 27-én megnyitották aláírásra azt a szerződést, amely rögzíti a világűr kutatását és felhasználását szabályozó alapelveket. Ez a szerződés lényegében a már kialakult vagy kialakulóban levő szokásjogi szabályokat fektette le és fejtette ki bővebben, illetve fejlesztette tovább. Jelentősége azért különösen nagy, mert általános érvényű elveket rögzített, amelyeket mindenfajta űrtevékenységnél irányadónak kell tekinteni. Az 1967. évi alapszerződést kővetően a világűrre vonatkozólag létrejött egyezmények lényegileg nem tettek mást, mint tovább részletezték az alapszerződésben lefektetett szabályokat és elveket, hogy ezáltal kiküszöböljék vagy legalább is csökkentsék az alkalmazásuk során esetleg adódó nehézségeket, így született meg az űrhajósok mentéséről és hazaküldéséről, valamint a világűrbe felbocsátott objektumok visszaszolgáltatásáról szóló nemzetközi egyezmény, az űrobjektumok által okozott károkért való felelősséget szabályozó egyezmény, úgyszintén a felbocsátott űrobjektumok nyilvántartásával kapcsolatos teendőket meghatározó egyezmény. Az 1967. évi szerződés azonban nem fogta át teljesen a világűrtevékenységgel kapcsolatos általános jellegű kérdéseket sem, és még kevésbé próbálkozhatott meg az űrtechnika gyakorlati alkalmazásaival kapcsolatos konkrét szabályok kialakításával. Ez természetesen nem is kifogásolható, hiszen az alapszerződésnek mindenekelőtt arról kellett gondoskodnia, hogy az űrkutatás számára a legszükségesebb jogi kereteket biztosítsa. Most azonban, amikor a világűr kutatása mellett már annak gyakorlati célokra való használata, az űrtechnika gyakorlati alkalmazása is kezdetét vette, egyrészt felvetődik a még szabályozatlan általános problémákra vonatkozó jogi rendezés szükségessége, másrészt nyilvánvalóvá válik egyes konkrét gyakorlati alkalmazási módok jogi szabályozásának sürgőssége. 56
