Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - Hernádi András: Új fejlődési szakasz a Japán gazdaságban
piac lanyhulása, a kihasználatlan kapacitások mellett igen jótékony hatással volt a gazdaságra. Itt tehát a kivitelnek a gazdasági növekedésre gyakorolt visszahatása érvényesült, hiszen a (lelassult) növekedés fő tényezője ezekben az években éppen az export volt. Ez az exportoffenzíva tovább élezte az Egyesült Államok és Nyugat-Európa piacán a feszültségeket, ahol a hazai termékekkel szemben támasztott versenyt. Másfelől viszont — a GNP-nek a kivitel révén realizált viszonylag kis része miatt — még ez a teljesítmény sem volt elegendő Japánban a kihasználatlan kapacitások felszámolásához: 1978 márciusában már a negyedik olyan pénzügyi évet zárták, amelyben a teljes kapacitásoknak több mint 10%-át nem tudták működtetni. A külkereskedelem volumen- és árindexei (1970=100) Év import export volumen ár volumen ár 1973 144 116 135 107 1974 142 193 156 142 1975 122 207 159 138 1976 136 214 195 140 Forrás: UN Monthly Bulletin of Statistics, 1978. április. 125. 1. A szakaszváltás szükségessége felismerhető volt a japán közvetlen tőkeexport 1969 utáni alakulásában is. Szembetűnő ugyanis, hogy a tőkekivitel felfutása (2,7 milliárd dollárról 10,3 milliárd dollárra, kumulált értékben) éppen az 1969 és 1973 közötti időszakra esett, és magas szinten maradt a további években is (1977 március végére elérte a 19,4 milliárd dollárt). Jóllehet a közvetlen tőkeexport fellendülésének egyik ösztönzője a növekvő valutatartalékok mérséklését célzó állami gazdaságpolitika volt, ez az ösztönzés önmagában mit sem ért volna, ha a japán magántőke érdekei nem ugyanebben az irányban hatnak. A hazai bérszínvonal gyors emelkedése (a munkaerőpiacon bekövetkezett változás következtében), illetve az ipartelepítéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatosan megnövekedett költségek előtérbe hozták az elsősorban a közeli fejlődő országokban történő termel(tet)és előnyeit. A növekvő nyersanyag- és energiafüggőség — az általános tőkés érdekekből fakadó gazdaságossági szempontokon túlmenően — biztonsági okokból is indokolta a beszerzési források közvetlenebb „megdolgozását”. A japán exportáradattal szemben mind nagyobb ellenszenvvel (esetenként védővámokkal is) fellépő Nyugat-Európa és USA piacain is könnyebbé vált az értékesítés a közvetlen tőkebefektetések révén. Ha megvizsgáljuk a japán export relatív speciali^ációjának változását, arra a következtetésre jutunk, hogy folytatódott az export szerkezetének — lényegében a versenyképesség változásán alapuló — korábban megkezdődött átalakulása. Tovább csökkent az ún. hagyományos japán áruk (különféle textil- és egyéb könnyűipari termékek) részaránya, amelyek korábbi komparatív előnye tulajdonképpen csak az olcsó munkabéreken alapult. Bizonyos termékeknél a nagy (import) nyersanyagtartalom is a kivitel visszafogására ösztönzött. Eközben ugyancsak folytatódott a nagy nehézipari fejlesztések, magas 38
