Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és többoldalú találkozók és egyéb események kapcsán (1977.július-1978.április)
kialakult helyzet miatt. Egyetértettek abban, hogy a konfliktusokat az érintett Országok területi integritásának, az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Afrikai Egységszervezet alapokmánya elveinek tiszteletben tartásával, az antiimperialista szolidaritás szellemében kell rendezni. A felek egyetértettek abban, hogy Latin-Amerika országainak fellépése közös érdekeik, gazdasági, függetlenségük védelmében nemcsak Latin-Amerika, hanem a társadalmi haladás érdekeit is szolgálja. Nagyra értékelik a kubai nép harcát a haladásért, és elítélik a Kubával szemben alkalmazott gazdasági blokádot és kereskedelmi diszkriminációt. Megállapították, hogy a térség országai között fokozódó együttműködés hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, és elősegíti a latin-amerikai népek szociális jólétének növekedését. Elítélték a chilei fasiszta katonai rendszer terrorját és a Latin-Amerika más országaiban uralmon levő szélsőjobboldali elnyomó rendszereket; támogatásukat és szolidaritásukat fejezték ki az elnyomás ellen, helyzetük megváltoztatásáért, a jogaikért küzdő latin-amerikai népekkel Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a közel-keleti válság igazságos és tartós rendezése csak akkor lehetséges, ha az izraeli csapatokat kivonják az összes, 1967-ben megszállt arab területről, biztosítják a palesztinai arab nép törvényes jogait saját sorsának meghatározására, független nemzeti államának létrehozására, egyedüli törvényes képviselője, a Palesztinai Felszaba- dítási Szervezet vezetésével. Mindkét kormány támogatja a genfi konferencia összehívását, amely a legalkalmasabb fórum a tartós béke feltételeinek biztosításához a Közel-Keleten. A két miniszterelnök aláhúzta a szocialista országok harcának döntő jelentőségét a békéért, a biztonságért és a haladásért, az imperializmus ellen. Az el nem kötelezett országok mozgalmát a nemzetközi kapcsolatok és az igazságos nemzetközi gazdasági rend létrehozása fontos és pozitív tényezőjének tekintik, támogatják a békéért, a biztonságért, az imperializmus, a neokolonializmus ellen folytatott harcát. Fontosnak tartják azt a tényt, hogy az el nem kötelezettek csoportjának csúcsértekezletére 1979-ben, Havannában kerül sor. Michael N. Manley, Jamaica miniszterelnöke köszönetét fejezte ki a baráti fogadtatásért, amelyben magyarországi tartózkodása alatt részesült. Hivatalos baráti látogatásra hívta meg Jamaicába Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (Népszabadság, 1978. február 16.) KÖZLEMÉNY A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI KÜLÜGYMINISZTERI BIZOTTSÁGÁNAK SZÓFIAI ÜLÉSÉRŐL A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1978. április 24—25-én ülést tartott Szófiában. Az ülésen részt vett Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Emil Wojtaszek, Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. A miniszterek megállapították, hogy az európai helyzet és a nemzetközi viszonyok általános fejlődése teljes mértékben igazolja a Varsói Szerződés tagállamainak a politikai tanácskozó testület ülésén 1976 novemberében, Bukarestben elfogadott, „A nemzetközi enyhülés új eredmé120
