Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és többoldalú találkozók és egyéb események kapcsán (1977.július-1978.április)
nyiért, az európai biztonság megszilárdításáért, az európai együttműködés fejlesztéséért” című nyilatkozatában foglalt értékelés helyességét. Megerősítették az ülésen képviselt államoknak azt a megingathatatlan elhatározását, hogy további erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi enyhülés elmélyítéséért, szélesítéséért, valamint azért, hogy az visszafordíthatatlan, egyetemes méretű folyamattá váljék. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere véleménycserét folytatott a leszerelésről, valamint az ENSZ-közgyűlés küszöbönálló, leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszakának előkészületeiről. Hangsúlyozták, hogy jelenleg nincs fontosabb és halaszthatatlanabb feladat, mint a fegyverkezési verseny megfékezése, az áttérés a tényleges leszerelést elősegítő reális intézkedésekre — különös tekintettel a nukleáris leszerelésre — az előrehaladás az általános és teljes leszerelés felé. Ennek megfelelően az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka legyen fontos fóruma a fegyverkezési verseny megfékezésével és a leszereléssel összefüggő kérdések széles körű megvitatásának, és határozott előrelépéshez vezessen a gyakorlati intézkedésekről történő megállapodások elérésében ezen a területen. Az ülésszak arra hivatott, hogy fontos szerepet játsszék minden állam erőfeszítésének fokozásában a leszerelési célok megvalósításáért, és kifejezze az államok politikai akaratát és törekvését az e téren folyó tárgyalások hatékonyságának növelésére. A miniszterek kifejezték államaik szilárd elhatározását, hogy konstruktív módon hozzájáruljanak az ENSZ-közgyűlés leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszakának munkájához, cs kedvező, konkrét eredmények elérésére törekednek. Kijelentették továbbá, hogy államaik fellépnek a leszerelési világértekezlet összehívásáért a világ minden államának részvételével. A külügyminiszterek bizottsága véleménycserét folytatott az európai biztonság erősítésének és az európai együttműködés fejlesztésének kérdéseiről. Az ülés résztvevői megállapították, hogy országaik erőfeszítései és gyakorlati lépései az összeurópai értekezlet záróokmányában rögzített rendelkezések végrehajtására fontos, építő hozzájárulást jelentenek az európai biztonság megszilárdításához és az európai együttműködés fejlesztéséhez. Úgyszintén méltatták a többi békeszerető állam, a kommunista és munkáspártok, minden demokratikus és haladó erő, a munkásosztály, a széles néptömegek pozitív hozzájárulását az európai biztonság erősítéséhez, és az európai együttműködés fejlesztéséhez. Az ülésen képviselt államok szükségesnek tartják az erőfeszítések megsokszorozását annak érdekében, hogy a záróokmányt aláírt összes állam még hatékonyabban váltsa valóra az összeurópai értekezleten a legmagasabb politikai szinten elfogadott elveket és megállapodásokat. Ugyanakkor az ülésen aláhúzták, hogy jelenleg különösen fontos a harc kiszélesítése az államok belügyeibe való imperialista beavatkozás, a fegyverkezési verseny fokozása, az európai földrészen kialakult katonai szembeállás kiélezése ellen. A külügyminiszterek — teljes összhangban a záróokmány rendelkezéseivel a biztonság politikai és katonai vonatkozásainak egymást kiegészítő jellegéről — országaik nevében síkra- szálltak a katonai szembenállás enyhítésére irányuló, a leszerelést és a bizalom erősítését Európában elősegítő konkrét és hatékony lépések mielőbbi megtételéért. Megállapították, hogy e céloknak felelnek meg a politikai tanácskozó testület 1976. novemberi nyilatkozatának ismert javaslatai, valamint az, hogy a mostani ülésen képviselt államok más javaslatokat is előterjesztettek e célból. Az ülés résztvevői államaik nevében síkraszállnak mind a fenti javaslatok, mind más államok e téren előterjesztett javaslatai gyakorlati szempontból történő megvizsgálásáért, olyan keretben, amelyeket az összeurópai értekezlet tagállamai közös egyetértéssel határoznának meg. A külügyminiszterek megerősítették országaik törekvését, hogy a záróokmány rendelkezéseivel összhangban cselekvőén előmozdítják a javaslatok megvalósítását az egész európai kon12 I
