Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 2. szám - SZEMLE - Cs. Szabó István: Harminc éves a magyar-bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés
háborús politika ellen, szükség esetén katonai és minden más segítséget megadnak egymásnak egy imperialista támadás elhárítására. A hatodik cikk kinyilvánítja, hogy a felek a gazdasági, a kulturális és egyéb kapcsolataikat a barátság és együttműködés szellemében fejlesztik. Meg kell említeni, hogy a második világháború előtt a magyar—bolgár kereskedelmi kapcsolatok alacsony színvonalon álltak. 1939-ben Bulgária összimportjában Magyarország részesedése 0,94% volt, Magyarország pedig 1,89%-kal részesedett a bolgár exportban. Az agrár jellegű bolgár gazdaság magyarországi exportjának 82%-át dohány és más mezőgazdasági termékek, továbbá nyersanyagok tették ki. A magyar export 80%-át fémipari termékek, mezőgazdasági gépek adták. A népi demokratikus forradalom éveiben a gazdaság helyreállításával párhuzamosan fejlődni kezdtek gazdasági kapcsolataink. A szerződést Magyarországon 1948. augusztus 4-én, Bulgáriában október 11-én ratifikálták, és 1949. április 13-án hirdették ki a szerződést becikkelyező törvényt Magyar- országon. E szerződés a felszabadulás után kialakult antifasiszta-demokratikus államközi kapcsolatok eredményeire építve új korszakot nyit a magyar—bolgár kapcsolatokban, a szocialista baráti együttműködés korszakát. Az 1948-ban aláírt magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződésről, a kialakult együttműködésről Kádár János elvtárs 1973. december 6-án a bolgár párt- és kormányküldöttség tiszteletére az Egyesült Izzóban tartott nagygyűlésen megállapította: „a Bolgár Népköztársasággal való szövetség és együttműködés az elmúlt évtizedekben jól szolgálta mindkét nép érdekeit, internacionalista céljait”. A szerződés megkötésére Bulgáriába utazott magyar kormányküldöttség szívélyes és baráti légkörben politikai és gazdasági tárgyalásokat is folytatott a Dimitrov vezette bolgár küldöttséggel. A két ország együttműködésének általános politikai és gazdasági kérdéseit megvizsgálva megállapították, hogy minden fontos kérdésben teljes a nézet- azonosság. A nemzetközi kérdésekben is teljes volt az egyetértés, elítélték a nacionalizmust és a szovjetellenesség minden formáját. A szocializmus felépítése elengedhetetlen feltételének tekintették a kölcsönös segélynyújtás megvalósítását, a szoros együttműködést. A tárgyalások eredményeként magyar—bolgár gazdasági vegyes bizottságot hoztak létre, amelynek feladata lett a gazdasági együttműködés elmélyítésének elősegítése, az elfogadott határozatokból származó gyakorlati feladatok kidolgozása. A tárgyalásokon elhatározták, hogy a gazdasági kapcsolatokban szocialista elveket és módszereket alkalmaznak, összeegyeztetik gazdasági terveiket, összehangolják külkereskedelmi tevékenységüket, közösen lépnek fel az imperializmus gazdasági nyomásával szemben, maximálisan növelik a két ország közötti árucsere-forgalmat. Magyarország műszaki segítséget és szakértőket ajánlott fel a bolgár nyersanyagtermelő ágazatok, a bányászat, a közlekedés fejlesztéséhez, villamos erőművek építését vállalta. Bulgária a mezőgazdaságban, a a zöldségtermesztés és a szövetkezetek megszervezése terén szerzett tapasztalatait adta át. Magyarország beruházási hitelt nyújtott Bulgáriának, és részt vettünk a Rusze és Giurgiu közötti híd építésében. A szerződés megkötését követő években százszámra képeztünk ki bolgár szakmunkásokat magyar gyárakban és üzemekben. 59
