Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 2. szám - SZEMLE - Cs. Szabó István: Harminc éves a magyar-bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés
Az első kereskedelmi szerződések alapján 1948-tól kezdve Magyarország elektromos motorok és felszerelések, erőművi berendezések, transzformátor-állomások, mérőműszerek, traktorok és cséplőgépek szállításával segítette elő a bolgár kétéves terv sikerét, Bulgária pedig nem kis részben fedezte Magyarország importszükségletét olyan nyersanyagokból, mint dohány, bőr, érckoncentrátumok, mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek. 1948 végére exportunk négyszerese, importunk pedig csaknem tizenkétszerese volt az 1939. évinek. 1950-ben Szófiában aláírták a magyar—bolgár tudományos-műszaki segélynyújtási egyezményt, melynek alapján számos tudományos és műszaki újítást, eredményt cseréltek ki kölcsönösen országaink képviselői. Az együttműködés egyik legelső eredménye volt, hogy Bulgária legmagasabb hegycsúcsán Jánosi Lajos akadémikus irányításával létrehozták a kozmikus sugárzást vizsgáló tudományos állomást. Magyar műszaki szakemberek a helyszínen tanulmányozták a bolgár ipar fejlesztésének lehetőségeit, és közreműködtek az iparfejlesztési tervek kidolgozásában, gyárak üzembe helyezésében, a bolgár nép pedig megosztotta velünk a szövetkezeti mezőgazdaság kialakításában szerzett gazdag és értékes tapasztalatát. A kétoldalú áruforgalom a mindkét országot ért háborús károk, gazdaságuk elmaradottsága miatt csak lassan emelkedett. Az áruforgalom fejlődésének meggyorsítása akkor változott meg lényegesen, amikor a mindkét országban végbement fejlődés eredményeként az exportszerkezet lényegesen megváltozott. A változás fő irányát az jelentette, hogy a bolgár exportban gyors ütemben növekedtek a gépszállítások, a magyar exportban növekedett a munkaigényesebb és a szakosított termékek aránya. Különösen gyors volt a kölcsönös árucsere-forgalom növekedése 1966—1970. között, amikor a forgalom megduplázódott a korábbi öt évhez viszonyítva. 1961-ben 25 millió rubel volt az árucsere-forgalom értéke, 1971-ben pedig elérte a 83 millió rubelt. A két ország közötti árucsere-forgalom állandó emelkedésével párhuzamosan jelentősen megváltozott az árucsere-forgalom szerkezete, gyors ütemben növekedtek a kölcsönös gép- és berendezésszállítások, szélesedett az exportált gépek nomenklatúrája. 1972-ben Bulgáriából származó behozatalunk 54%-a volt gép, ez 14%-kal múlta felül a többi KGST-országba irányuló bolgár kivitel géparányát. A gépszállításoknak e magas aránya megmaradt mindmáig. Bulgáriai behozatalunk fontos részét alkotják a szakosított ipari termékek, melyek az összforgalom 40%-át teszik ki. Bulgária ipara koncentrált fejlesztésének eredményeként világviszonylatban is vezető helyet foglal el az üzemen belüli anyagmozgatás gépeinek gyártásában, fejlesztésében. A magyar üzemek, vállalatok jól ismerik és keresik a bolgár villamos és motoros targoncákat, villamos futómacskákat, akkumulátortelepeket, üvegházakat, mezőgazdasági gépeket, szőlőkombájnokat, palántázó gépeket, rádió vevőkészülékeket, kézi villamos szerszámokat. Az utóbbi években Bulgária részt vállalva a KGST Komplex Programjából jelentős eredményeket ért el elektronikus iparának fejlesztésében. A bolgár számítógépek, a szervezéstechnika különböző berendezései jól ismertek már nálunk, egyes berendezéseket pedig közösen fejlesztünk tovább. Mindezeket a termékeket jól egészíti ki az olyan, hagyományosnak számító gépek behozatala 6o
