Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)

1978 / 1. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Magyar-angol kerekasztal-konferencia

önállóan határozzák meg politikájukat. Következésképpen az eurokommunizmus nem tudo­mányos, politikailag pedig pontatlan és félrevezető fogalom. Arra a kérdésre, hogy a magyarok a nyugat-európai kommunista pártokat marxista-leninista pártoknak tekintik-e, a magyar kül­döttség határozott igennel válaszolt. A brit résztvevők hajlottak a magyar álláspont elfogadása felé: saját elgondolásukat részle­tesen nem fejtették ki. Abban, ahogyan a problémát felvetették, bizonyos tétovázás vagy kettős­ség érződött. Egyrészt utaltak arra, hogy az eurokommunizmus destabilizáló tényezővé válhat a különben is gondokkal küzdő Nyugat-Európában, ami a kelet—nyugati kapcsolatokat is meg­zavarhatja. Másrészt készséget mutattak arra, hogy a nyugat-európai kommunista pártok erő­södését lehetséges szerepét reálisan mérlegeljék. (Mint a beszélgetések során kiderült, az angol résztvevők elsősorban arra a kérdésre szerettek volna választ kapni, hogy a parlamentarizmus szabályai szerint visszaadná-e a hatalmat a francia vagy az olasz kommunista párt a helyzet meg­változása esetén, ha elszigetelődne, ha kisebbségbe szorulna, ha elvesztené választói bizalmát.) Az angol küldöttség hangsúlyozta, hogy Nyugaton a katonai problémák mellett a harmadik kosár problémáját tartják különösen fontosnak. Az a megfogalmazás is elhangzott, hogy a Nyugat a harmadik kosarat az első és a második kosár „ellentételének” tekinti. Megitélése sze­rint a helsinki Záróokmány nem a status quo fenntartását célozza, hanem a folytonos változást. A változás érintheti az államhatárokat, sőt az egyes országok társadalmi rendszereit is. Az egész problémakörben rendkívül nagy szerepet játszik az emberi jogok kérdése, amely számos állam­ban élesen vetődik fel. Angliában is vannak olyan alapvető emberi jogok (pl. a munkához való jog), amelyeket nem tudnak megfelelően biztosítani. Ezeket a problémákat valamiképpen meg kellene oldani. Nem arról van szó, hogy kísérleteket tennének a más államok belügyeibe való beavatkozásra, hanem arról, hogy szükség van a kérdés nyílt felvetésére és megoldásának nem­zetközi előmozdítására. A magyar küldöttség vitatta, hogy a Nyugat a harmadik kosár érdekében valamilyen áldo­zatot hozott volna. Hangsúlyozta, hogy a helsinki Záróokmány egységes egészet alkot. Elismer­te az emberi jogok biztosításának fontosságát, de nem értett egyet azzal, hogy ezt a kérdést a nemzetközi politika középpontjába állítják és más államok belügyeibe való beavatkozásra hasz­nálják fel. Rámutatott, hogy a szocialista országok a nemzetközi joggal és a nemzeti törvények­kel összhangban mindent megtesznek az emberi jogok védelme és érvényesitése érdekében. A gazdasági munkabizottság ülésein Simái Mihály és Ronald McIntosh elnökölt. Ez a bi­zottság három kérdéscsoportot vitatott meg: 1. A világgazdaság jelenlegi helyzete és várható fejlődési tendenciái. 2. A kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok problémái, a KGST és az EK kapcsolatának kérdése. 3. A magyar és a brit gazdaság helyzete. Az első kérdéscsoporttal kapcsolatban egybehangzó értékelések hangzottak el a világgaz­daság helyzetéről és közelebbi perspektíváiról. Megállapították, hogy a fejlett tőkés országokban lassan növekszik a termelés. Elhúzódik az infláció és munkanélküliség. Mindez súlyos társadal­mi és politikai következményekkel jár. Megfigyelhető a társadalom dezorganizálódása és a bi­zonytalanság növekedése. A brit küldöttség a lassú gazdasági növekedés okát általában az inflációban és az esetleg felgyorsuló inflációtól való félelemben jelölte meg. A magyar küldöttség azon nézetének adott kifejezést, hogy az infláció csak tükröződése és kifejezője a mélyebben rejlő strukturális prob­lémáknak. Mindkét küldöttség aláhúzta, hogy a kölcsönös gazdasági függőség miatt a tőkés világ gazda­sági problémái nemzeti keretekben aligha oldhatók meg. Ezért is szükség van a nemzetközi gazdasági intézményrendszer megreformálására és az erőfeszítések összehangolására. Olyan nem­zetközi pénzrendszert volna célszerű létrehozni, amelyben a szocialista országok is részt vesznek. EJ

Next

/
Thumbnails
Contents