Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Magyar-angol kerekasztal-konferencia
önállóan határozzák meg politikájukat. Következésképpen az eurokommunizmus nem tudományos, politikailag pedig pontatlan és félrevezető fogalom. Arra a kérdésre, hogy a magyarok a nyugat-európai kommunista pártokat marxista-leninista pártoknak tekintik-e, a magyar küldöttség határozott igennel válaszolt. A brit résztvevők hajlottak a magyar álláspont elfogadása felé: saját elgondolásukat részletesen nem fejtették ki. Abban, ahogyan a problémát felvetették, bizonyos tétovázás vagy kettősség érződött. Egyrészt utaltak arra, hogy az eurokommunizmus destabilizáló tényezővé válhat a különben is gondokkal küzdő Nyugat-Európában, ami a kelet—nyugati kapcsolatokat is megzavarhatja. Másrészt készséget mutattak arra, hogy a nyugat-európai kommunista pártok erősödését lehetséges szerepét reálisan mérlegeljék. (Mint a beszélgetések során kiderült, az angol résztvevők elsősorban arra a kérdésre szerettek volna választ kapni, hogy a parlamentarizmus szabályai szerint visszaadná-e a hatalmat a francia vagy az olasz kommunista párt a helyzet megváltozása esetén, ha elszigetelődne, ha kisebbségbe szorulna, ha elvesztené választói bizalmát.) Az angol küldöttség hangsúlyozta, hogy Nyugaton a katonai problémák mellett a harmadik kosár problémáját tartják különösen fontosnak. Az a megfogalmazás is elhangzott, hogy a Nyugat a harmadik kosarat az első és a második kosár „ellentételének” tekinti. Megitélése szerint a helsinki Záróokmány nem a status quo fenntartását célozza, hanem a folytonos változást. A változás érintheti az államhatárokat, sőt az egyes országok társadalmi rendszereit is. Az egész problémakörben rendkívül nagy szerepet játszik az emberi jogok kérdése, amely számos államban élesen vetődik fel. Angliában is vannak olyan alapvető emberi jogok (pl. a munkához való jog), amelyeket nem tudnak megfelelően biztosítani. Ezeket a problémákat valamiképpen meg kellene oldani. Nem arról van szó, hogy kísérleteket tennének a más államok belügyeibe való beavatkozásra, hanem arról, hogy szükség van a kérdés nyílt felvetésére és megoldásának nemzetközi előmozdítására. A magyar küldöttség vitatta, hogy a Nyugat a harmadik kosár érdekében valamilyen áldozatot hozott volna. Hangsúlyozta, hogy a helsinki Záróokmány egységes egészet alkot. Elismerte az emberi jogok biztosításának fontosságát, de nem értett egyet azzal, hogy ezt a kérdést a nemzetközi politika középpontjába állítják és más államok belügyeibe való beavatkozásra használják fel. Rámutatott, hogy a szocialista országok a nemzetközi joggal és a nemzeti törvényekkel összhangban mindent megtesznek az emberi jogok védelme és érvényesitése érdekében. A gazdasági munkabizottság ülésein Simái Mihály és Ronald McIntosh elnökölt. Ez a bizottság három kérdéscsoportot vitatott meg: 1. A világgazdaság jelenlegi helyzete és várható fejlődési tendenciái. 2. A kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok problémái, a KGST és az EK kapcsolatának kérdése. 3. A magyar és a brit gazdaság helyzete. Az első kérdéscsoporttal kapcsolatban egybehangzó értékelések hangzottak el a világgazdaság helyzetéről és közelebbi perspektíváiról. Megállapították, hogy a fejlett tőkés országokban lassan növekszik a termelés. Elhúzódik az infláció és munkanélküliség. Mindez súlyos társadalmi és politikai következményekkel jár. Megfigyelhető a társadalom dezorganizálódása és a bizonytalanság növekedése. A brit küldöttség a lassú gazdasági növekedés okát általában az inflációban és az esetleg felgyorsuló inflációtól való félelemben jelölte meg. A magyar küldöttség azon nézetének adott kifejezést, hogy az infláció csak tükröződése és kifejezője a mélyebben rejlő strukturális problémáknak. Mindkét küldöttség aláhúzta, hogy a kölcsönös gazdasági függőség miatt a tőkés világ gazdasági problémái nemzeti keretekben aligha oldhatók meg. Ezért is szükség van a nemzetközi gazdasági intézményrendszer megreformálására és az erőfeszítések összehangolására. Olyan nemzetközi pénzrendszert volna célszerű létrehozni, amelyben a szocialista országok is részt vesznek. EJ