Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Magyar-angol kerekasztal-konferencia
A második kérdéscsoport kapcsán a magyar küldöttség kifejtette érveit a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztése, valamint a KGST és az EK kapcsolatainak kiépítése mellett. Felvetette, hogy az EK országaiban erősödő protekcionizmus gátolja az összeurópai gazdasági kapcsolatok fejlődését. A brit küldöttség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jelenlegi helyzetben és a közeljövőben kevés lehetőség van a protekcionizmus mérséklésére, a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, a KGST és az EK kapcsolatának megteremtésére. A nagyarányú munkanélküliség és az infláció feltételei között az EK-országoknak „morális kötelezettsége” gazdaságuk védelme, még akkor is, ha ez ellentétes a nemzetközi kereskedelem elfogadott normáival. Az EK Görögország, Portugália és Spanyolország csatlakozása miatt újabb terheket kénytelen magára vállalni. Ezeknek az országoknak a csatlakozása ugyanis kiélezi az agrár- politika eddig is súlyos ellentmondásait, módosítja a tőkeáramlás útját, és tovább élezheti a foglalkoztatási nehézségeket. Megállapították, hogy az EK-piacokon Magyarország is növekvő nehézségekkel küzd. Általánosságban is hátrányosan érinti az a körülmény, hogy a tőkés világgazdasági nehézségek következtében egyes EK-országokban háttérbe szorultak a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok a külgazdasági megfontolások között. Emellett a magyar kivitel éppen az EK-országok legerőteljesebben protekcionista piaci szegmentjeibe irányul. Szerkezeti koncentrációjánál fogva egyfelől a közös piaci országok által emelt protekcionista korlátokba, másfelől az ugyanitt kedvezőbb elbánást élvező fejlődő országok versenyébe ütközik. A harmadik kérdéscsoportról lényegében tapasztalatcsere folyt. A két küldöttség tagjai tájékoztatták egymást a termelési struktúra korszerűsítésére irányuló munkáról, az azt meghatározó gazdaságpolitikai megfontolásokról és az alkalmazott módszerekről. A brit résztvevők többek között érdeklődtek a magyarországi áremelések fogadtatása és számos más probléma felől. Kérdéseket tettek fel Magyarországnak a nemzetközi munkamegosztásban való részvételére vonatkozólag. Angliáról szólva megállapították, hogy a brit gazdaságpolitikából hiányzott a stratégiai gondolkodás, ez a politika túlságosan alkalmazkodó jellegű volt és késedelmesen követte az eseményeket. Ezen most változtatnak: kidolgoznak egy olyan nemzetgazdasági tervet, amelynek középpontjában az iparfejlesztési stratégia áll. Az ipari termelés szerkezetét lényeges reformnak vetik alá. Anglia mindent elkövet, hogy ipari ágazatait és alágazatait versenyképessé tegye.* A záró plenáris ülésen a küldöttségek egybehangzóan megállapították, hogy a kerekasztal- konferencia egészében elérte célját, s hasznos munkát végzett. Az őszinte és nyílt légkörben tartalmas véleménycsere zajlott le. Bebizonyosodottt a politikai és a gazdasági problémák szoros összefüggése. A kedvező tapasztalatok alapján a küldöttségek vezetői megegyeztek a munka folytatásában. Eszerint a második magyar—brit kerekasztal-konferencia 1979-ben Nagy-Britanniában ül össze. A konferencia értékelését követően kérdések hangzottak el. A brit küldöttségből megkérdezték, hogy a politikai szekcióban hogyan értékelték az eurokommunizmust. Kérdést tettek fel arra vonatkozóan is, hogy a szocialista országok miképpen viszonyulnak a kapitalizmus nehézségeihez, illetve hogyan viszonyítják azokhoz a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kívánságát. A magyar küldöttségből arról érdeklődtek, hogy a politikai szekcióban milyen következtetésekre jutottak a nemzetközi enyhülést illetően. A magyar küldöttség hangsúlyozta, hogy a szocialista országok nem érdekeltek a nyugati nemzetgazdaságok csődjében, s nem törekednek a szocializmus exportjára. E kérdés kapcsán * A gazdasági szekcióban tárgyalt egyes kérdések részletesebb ismertetését lásd a Figyelő 1977. november 30-i számában. 136
