Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Apunen, Osmo: Finnország külpolitikai vonala
elleni támadásra használja fel. Amennyiben ilyen helyzet alakulna ki, az egyezmény meghatározza a követendő eljárásokat. Finnország célja az volt, hogy kielégítse a Szovjetunió biztonsági igényét, amelyet Paasikivi realisztikus gondolkodásmódja szerint legitimnek, jogosnak tekintünk. A keleti kapcsolatok megszilárdításának szakasza (1948—1954) Az 1948 nyarán tartott parlamenti választások után a három nagy párt kormányegyüttműködése véget ért, s ez megváltoztatta Paasikivi külpolitikájának belső alapját. A centrum és a baloldal kormányszintű együttműködése zátonyra futott másutt is Nyugat-Európában, a leglátványosabban Franciországban és Olaszországban, ahol Finnországhoz hasonlóan erős volt a kommunista párt. Ugyanakkor a kelet-európai kommunista pártok vezető helyzetbe kerültek. A hidegháború kitörése így tükröződött a belpolitikában. Finnország és a Szovjetunió kapcsolatai is határozottan hűvösebbeké váltak az 1940-es évek végén. 1950-ben a Szovjetunió a kelet-európai népi demokráciákkal öt évre szóló egyezményeket kötött a kölcsönös kereskedelem fejlesztéséről. Ilyen egyezmény jött létre első alkalommal ugyanebben az évben Finnország és a Szovjetunió között is. Ezen az alapon fejlődött a keleti kereskedelem hosszú távú tervezési rendszere. A kereskedelempolitikai összérdekek szempontjából már a negyvenes évek végén fontosnak tartották, hogy Finnország gazdasági együttműködése akadálytalanul folytatódjék a nyugati országokkal is. Ezért Finnország 1948-ban tagja lett a Világbanknak és a Nemzetközi Valuta Alapnak. 1950-ben aláírták a GATT-egyezményt. Finnország külpolitikája szempontjából fordulópontot jelentett a Szovjetunió 1955-ben hozott döntése, miszerint Finnországnak visszaadják Porkkala területét, amely egyébként a békeszerződés alapján 50 évre haditengerészeti támaszpont céljára bérelt terület volt. A Szovjetunió döntését mindenekelőtt annak bizonyítékaként fogták fel, hogy a két ország közötti bizalom szilárd alapokon áll. Ugyanakkor Porkkala visszaadása része volt a feszültség enyhítésére irányuló következetes szovjet politikának, amelynek során 1954 —1955-ben többek között megkötötték az osztrák államszerződést, és diplomáciai kapcsolatot létesítettek a Német Szövetségi Köztársasággal. Az osztrák államszerződéssel véget ért a háború következményeként létrejött megszállás, és ez megteremtette Ausztria semlegességének nemzetközi jogi alapját. Ugyanilyen módon Porkkala visszaadása igen fontos volt a Finnország által gyakorolt semlegességi politika szempontjából. Az ország területén megszűnt a nagyhatalom birtokában levő katonai támaszpont, és ugyanakkor megszűnt a szovjet csapatok joga a Szovjetunióból a porkkalai bérelt területre való áthaladáshoz. Porkkala visszaadásával megteremtődtek Finnország semlegességének formai, a nemzetközi jog szerinti feltételei. Porkkala visszaadásával egyidőben jött létre a megállapodás a BEKS-egyezmény 20 évvel való meghosszabbításáról is. A gazdasági együttműködés fejlődéséhez új lehetőségeket nyitott az 1955-ben kötött műszaki-tudományos együttműködési egyezmény, amely az első ilyen egyezmény volt szocialista és kapitalista ország között. így Finnország folytatta úttörő feladatát, amelynek kiindulópontja az 1947-ben kötött egyezmény volt a legnagyobb kedvezmény elvéről a kölcsönös kereskedelemben. A semlegességi politika kezdeti szakasza (1955—1965) Az ötvenes évek közepén a külpolitikai változások során Finnország külpolitikai tevékenységi területe lényegesen bővült. 1955 —1956 fordulóján megvalósult a már 1947 óta napirenden levő és a békeszerződésen alapuló, de a hidegháború miatt egy helyben topogó terv Finnország ENSZ- tagságáról. Az ENSZ-tagság lehetővé tette Finnország számára, hogy sokoldalú, multilaterális diplomáciát folytasson. Már 1956-ban tapasztalatot szerzett Finnország az ENSZ katonai béke- fenntartó tevékenységéről, amikor is finn csapatok részt vettek az ENSZ szuezi akciójában. 1956 óta a finnek rendszeresen részt vettek az ENSZ ilyen tevékenységében. U4
