Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)

1977 / 1. szám - SZEMLE - Köves Vince: Leszerelési kérdések az ENSZ Közgyűlésének 31. ülésszakán

célokra. Ez magában foglalja többek között nagy viharok (hurrikán, tornádó) keltését, tengerár kiváltását, mesterséges úton előidézett földrengést stb. A Szovjetunió javaslata széles körű érdeklődést és pozitív visszhangot váltott ki. A téma további tanulmányozását a Közgyűlés 126 szavazattal, ellenszavazat nélkül, öt tartózkodással a genfi Leszerelési Bizottság elé utalta. 1975-ben a genfi Leszerelési Bizottság jelentős figyelmet szentelt e témának, 1976-ban pedig tevékenységének közép­pontjában a környezeti hadviselés tilalmáról szóló egyezmény-tervezet kidolgozása, meg­szövegezése állt. Jelentős előrehaladás történt, de nem alakult ki teljes egyetértés. Néhány állam (többek között Mexikó, Argentína és Peru) szerint az egyezmény még nem volt érett arra, hogy a Közgyűlés elé terjesszék, ezért ismét vissza kellene utalni a genfi bizottságnak. A szerződés-tervezet valóban nem volt tökéletes, hiszen bonyolult kompromisz- szum eredményeként született. Ugyanakkor veszélyes és hibás lépés lett volna a bizony­talan jövőjű tökéletesítés kedvéért feláldozni az adott körülmények között elérhető reálisat. A bizottságban heves vita alakult ki. A mexikói álláspontot támogató államok tak­tikai előnyhöz jutottak azzal, hogy határozati javaslatukat előbb terjesztették be, mint az egyezmény-tervezet elfogadását támogató államok. Az utóbbiak határozati javaslatát — ennek a magyar küldöttség is társszerzője volt — Finnország terjesztette be. E határozati javaslat többszöri átdolgozás után, India képviselőjének javaslatára ezután elsőbbséget kapott az előbb beterjesztett javaslattal szemben, s a Közgyűlés végül 96:8:30 arányban elfogadta. A határozat elfogadása jelentős eredmény, mivel újabb területet kapcsol ki a fegyverkezési versenyből. Az egyezmény sajátossága, hogy ez az első a genfi Leszerelési Bizottságban kidolgozott megállapodások közül, amelynek letéteményese nem a Szov­jetunió,az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, hanem az ENSZ főtitkára. Az egyezmény kidolgozása és elfogadása újabb bizonyítéka a genfi Leszerelési Bizottság hatékonysá­gának. Ez enyhítheti a genfi bizottság elleni támadásokat. A genfi Leszerelési Bizottság ezek után a teljes atomcsend megvalósításáról (a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek beszüntetése), a vegyi fegyverek gyártásának tilalmáról, a meglevő készletek megsem­misítéséről szóló szerződés-tervezetek kidolgozására összpontosíthatja munkáját. Az ENSZ Közgyűlés leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszakának összehívása Ez a téma összefügg a leszerelési világkonferencia összehívásával. Az el nem kötelezett országok állam-, illetve kormányfőinek kairói konferenciája 1964-ben javaslatot fogadott el egy leszerelési világkonferencia összehívásáról, majd 1970-ben ugyanezen országok lusakai konferenciája megismételte a javaslatot. A Szovjetunió az ENSZ Közgyűlés 1971. évi 26. ülésszakán az el nem kötelezett or­szágok álláspontjára támaszkodva javasolta a leszerelési vüágkonferencia összehívását. A szovjet kezdeményezés osztatlan pozitív visszhangot keltett, a Közgyűlés közfelkiál­11

Next

/
Thumbnails
Contents