Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)

1977 / 1. szám - Vészi Béla: A politikatudomány időszerűsége és a szocializmus építésének feladatai

más tartalmakat és követelményeket jutatt kifejezésre a maga sokirányú lehetőségeivel és eszközeivel.

Politikai rendszerünk a maga különféle láncszemeivel a szocialista építés minden szféráját befolyásolja, hatékony működésének elsőrendű jelentősége van az össztársadalmi folyamatok szocialista irányú kibontakoztatásában. Politikai rendszerünk azonban nemcsak letéteményese, vezetője és irányítója a társadalom szocialista fejlődésének, de maga is állandóan tovább fejlődik, tökéletesedik az össztársadalmi folyamatokban jelentkező új jelenségek és megért szükségletek hatására. Ez vonatkozik politikai intézményrendszerünk szervezeti rendszerére, az egyes láncszemek egymáshoz való viszonyára, az egyes funkciók közötti hangsúlybeli eltolódásokra, új módszerek és eljárások, formák bevezetésére stb. Politikai rendszerünk tökéletesítése az össztársadalmi folyamatokkal, a megérett szükségletekkel, követelményekkel összefüggésben és kölcsönhatásban nem mehet végbe csupán a közvetlen tapasztalatok számbavétele útján, ehhez a tudományos igényű vizsgálódások adhatnak megnyugtató alapokat.

Tapasztalataink alapján ma már világos, hogy a szocialista társadalom felépítése bonyolult, sok összetevőjű folyamat, amely nem nélkülözi, hanem szükségképpen magába foglalja az ellentmondásokat a társadalmi osztályok és rétegek kölcsönös viszonyában csakúgy, mint más nem osztálytermészetű ellentmondásokat is. Ezek időben való feltárása, az okok elemzése, a megoldások, a módszerek jó kiválasztása magas fokú politikai felkészültséget, a társadalom politikai intézményrendszere működésének árnyalt, sokoldalú és sokirányú, a problémákra érzékenyen reagáló funkcionálását kívánja és feltételezi. A marxista politikatudomány kialakításához fontos hozzájárulás lehet a komplex társadalmi folyamatok és politikai viszonyaink, intézmény- rendszerünk kölcsönhatásainak vizsgálata, a szocialista fejlődést nehezítő, gátló akadályok motivációinak feltárása és a pozitív irányú, domináló, a szocialista építést előbbre vivő tendenciákat szolgáló mozgások bemutatása. Mindez elősegítené, hogy társadalmi rendünk egészének fejlődésében politikai mozgalmunk és intézményeink hatékonyabban tölthessék be sajátos integráló szerepüket. A szocialista társadalom politikai folyamatainak a politikatudományi vizsgálódások középpontjába való állítása a szocialista építés gyakorlatának fejlesztését szolgálja. Ezzel együtt s ettől elválaszthatatlanul adhat új érveket a tudomány a polgári ideológiával folytatott eszmei harcban. Ebben az eszmei harcban az utóbbi években nagyobb hangsúlyt kapnak a politikai felépítmények fejlődési tendenciái. Az, hogy a különböző társadalmak mennyiben igazán demokratikusak, az egyének mennyire rendelkeznek valóban a politikai és egyéb szabadságjogokkal, azaz milyen mértékben szólhatnak bele ténylegesen a saját sorsuk irányításába. A polgári ideológia képviselői megpróbálják áthelyezni az ideológiai harc súlypontját a politikai intézményrendszer területére. Ennek érthető oka a kapitalizmus válságjelenségeinek állandósulása. A valóság tükrében egyre inkább tarthatatlanná válnak a kapitalizmus önmegújulását és gazdasági életképességét hirdető, korábban divatos teóriák. A polgári ideológiában már múltja, hagyománya van a politikai (értsd: polgári) demokrácia feldicsérésének és megszépítésének. A szocializmus politikai