Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 1. szám - Vészi Béla: A politikatudomány időszerűsége és a szocializmus építésének feladatai
rendszerét pedig mint totális diktatúrát próbálják bemutatni a polgári politológia korábbi és egyes mai képviselői. Ügy tűnik, hogy Helsinki után, a békés egymás mellett élés jelenlegi időszakában az eszmei-politikai harcban a tőkés világ stratégái előnyösnek vélik felmelegíteni és a megváltozott feltételekhez alkalmazva ,,új” érvekkel kiegészíteni az efféle régi teóriákat. A marxizmus politikatudománya mindenekelőtt azzal járulhat hozzá az eszmei harc hatékony viteléhez, ha tudományosan bizonyítja, hogy az igazi népuralom a szocializmusban jön létre s jut érvényre, mégpedig a polgári demokráciától eltérő tartalommal és sokféle formában. A szocialista demokrácia, a valódi beleszólás nem mérhető — és ezért nem is mérendő — a polgári demokrácia intézményrendszerének formális jegyeivel. A szocializmus a tömeges politikai aktivitás, a tényleges részvétel új intézményrendszerét hozza létre. Ez nem lehet zárt, befejezett folyamat, szocialista valóságunk fejlődése a szocialista demokrácia a részvétel mennyisége és minőségi szintjének állandó növekedését, mind újabb formáinak kialakítását is jelenti. A polgári világgal, nézetekkel, illúziókkal folytatott ideológiai harcot nemcsak a polgári világ politikai valóságának leleplezésével, hanem saját szocialista demokráciánk létére és állandó fejlesztésére támaszkodva lehet sikeresen megvívni. Végül, de nem utolsósorban a marxista alapokon nyugvó politikatudomány művelése a komplexebb, átfogó politikai gondolkodás kialakulását, fejlődését is elősegítheti. Ez már abból is következik, hogy a politikatudomány keretei között végzett kutatások általában komplex jellegűek. Az egyes témák kutatása filozófiai, szociológiai, államtudományi, közigazgatási, jogi, közgazdasági, történeti megközelítéseket és vizsgálódásokat egyaránt magában foglalhat. E megközelítéseket a politika sajátos szempontja, a társadalom életében játszott specifikus szerepe szintetizálja. így a tudományos vizsgálódások során a komplexitás nemcsak a különböző megközelítések mennyiségi összegezéséből adódik, hanem a politikai nézőpont és tartalom prizmáján keresztül szintetizálódott, új ismereteket nyújt számunkra. Az átfogó partikularitásokon túljutó, szélesebb, az osztályok és társadalmi csoportok létérdekeit számba vevő, a nemzeti és nemzetközi összefüggésekre is figyelő, azokat tanulmányozó politikai látásmód és érzék tömegméretű kialakítása mindenekelőtt a politikai gyakorlatban való aktív részvétel útján történhet. De ennek nem mond ellent, hogy a politikát tanulni is lehet, kell is. A politikai tudat szintje fokmérője, következménye előrehaladásunknak, de egyben előrelendítője is. A politikatudomány erőteljesebb fejlődése — tudománypolitikai döntések, feltételek kialakításának eredményeképpen is — nemcsak társadalmunk politikai folyamatairól ad majd mélyebb, tudományosabb, gazdagabb ismereteket, de elősegítheti a szocialista tudatosság, mindenekelőtt a politikai közgondolkodás erősödését a fejlett szocialista társadalom felépítésének szolgálatában. 62
