Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 1. szám - Vészi Béla: A politikatudomány időszerűsége és a szocializmus építésének feladatai
téve a szocialista építés társadalmi-politikai követelményeinek. Különösen az állam- és jogtudomány, a történelmi materializmus és a tudományos szocializmus művelőinek soraiból vállalkoznak politikatudományi jellegű témák kutatására és publikációk közlésére. Ebből következik, hogy az „új”, önálló diszciplínaként elismert tudomány művelői legalábbis kezdetben a már jelzett tudományok képviselői közül kerülnek ki. Ez természetesen nem új jelenség, ez történt a szociológia esetében is. Az a tudomány- politikai döntés, amely elismeri új tudományként a politikatudományt, lehetővé teszi majd a tudományos káderek képzését, aspirantúra bevezetését speciálisan e tudományág számára. Ezzel kiszélesül, de méginkább létrejön majd e tudomány kutatóbázisa. Egyúttal megoldódik a tudományos szocializmus tantárgy oktatóinak tudományos képzése, tárgyuknak tudományként való elismerése. A tudományos szocializmus tárgyát az oktatásban jelenleg is úgy kezelik, mint a szocializmus politikai tudományát. A tudományos szocializmus tárgyának ilyen értelmű meghatározása vitatható ugyan, hiszen, mint ismeretes, a marxizmus klasszikusai a tudományos szocializmust úgy fogták fel, mint a proletariátus forradalmi koncepcióját, amelynek funkciója, hogy a munkás- osztályt, a forradalmi erőket felfegyverezze a kor társadalmi-politikai realitásait adekvá- tan visszatükröző politikai ideológiával, általános irányelveket szabjon a helyes stratégia és taktika kidolgozásában. íly módon a tudományos szocializmus, a marxizmus politikai tudományának ideológiai alapját is képezi, részben átfedik egymást tárgyukban, kölcsönösen segítik egymást kutatási eredményeikkel. Hiszen a politikatudomány segítheti eredményeivel a párt stratégiájának és taktikájának kidolgozását, a munkásosztály politikai ideológiája szilárd elméleti alapot ad a filozófiával és politikai gazdaságtannal együtt a politikatudomány kutatásaihoz a politikai folyamatok lényegi vonásainak feltárása érdekében. Teljesen jogos azonban a politikatudomány tárgykörén belül előtérbe helyezni — fontos okoknál fogva, a szocialista építés szükségleteinek megfelelően — a szocializmus társadalmi-politikai folyamatainak kutatását, feltárását. Ez természetesen nem zárja ki a tőkés világ politikai viszonyainak tanulmányozását, még kevésbé a fejlődő országok, a világpolitikai áramlatok és azok tükröződéseinek, hatásainak számbavételét a politikai eszmék harcának területein. Mindezt figyelembe véve a marxista-leninista politika- tudomány művelésében mégis kívánatos középpontba állítani a szocializmus társadalmipolitikai folyamatainak kutatását, a folyamatokat tükröző és befolyásoló normák, a velük kapcsolatos magatartást közvetlenül vagy közvetve motiváló faktorok vizsgálatát. Mindenekelőtt indokolja ezt az a körülmény, hogy a szocializmus építésének folyamatában a politikának meghatározott értelemben elsődlegessége van a társadalom előtt álló feladatok megoldásában. Ebben kifejeződik a szocialista építésnek az a sajátossága, a) hogy a gazdasági-társadalmi problémák a politika fókuszába állítva jelennek meg, és a politikai hatalom intézményrendszerének keretei között, annak aktív közreműködésével oldhatóak meg; b) hogy a munkásosztály és a vele szövetséges osztályok politikai hatalma és a politikai hatalmat realizáló intézményrendszernek átfogó, a társadalmi folyamatokat irányító, befolyásoló, az emberi cselekvéseket közös célok irányába integráló szerepe minden korábbi társadalmakhoz képest új és más módon érvényesül, 60
