Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 4. szám - SZEMLE - Sólyom Sz. Ferenc: A demokratikus erők egységfrontja megalakításának néhány kérdése Japánban
nem éri el a l’Unitä- vagy a l’Humanité-ü.nnepségek szintjét, ezért a párt vezetése nagy erőfeszítéseket tesz az ünnepségek politikai szerepének növelése érdekében. Az agitációs-nevelő munka színvonalának emelése céljából egységes pártoktatási rendszert dolgozott ki a JKP, melyben nagy feladat hárul a központi és a prefektúrák- ban működő pártiskolákra. A központi pártiskolát, amelyet 1962-ben alapítottak, 1975-ig 1334-en végezték el. A propagandista-iskolákon 1969—1973 között több mint 37 000-en tettek sikeres vizsgát, és a végzettek a párt- és tömegszervezetek különböző szintjein dolgoznak. Az 1970-ben létrehozott Társadalomtudományi Intézet nem kis szerepet játszik a párt elméleti dokumentumainak kidolgozásában és az országban tevékenykedő nem kommunista tudósokkal való kapcsolat ápolásában. Ahogy nőtt a JKP szervezeti és politikai ereje, úgy fokozódott az antikommunista szervezetek tevékenysége, amelyek nemegyszer intéztek támadást a párt ellen. A pártellenes akciókban az állami szervek is részt vállaltak, 1976-ban kétszer próbáltak lehallgató berendezéseket felszerelni a pártszervek épületeiben. 1958 óta 13 alkalommal fedeztek fel ilyen berendezéseket. Megkülönböztetett feladatot jelent a monopóliumok által szervezett, különösen a nagyüzemekben egyre gyakoribbá váló, a kommunista munkások ellen irányuló akciók leleplezése és kivédése. 1973 májusában Mijamoto elvtársat, JKP KB Elnökségének elnökét érte támadás, amelyben a trockista elemeken kívül több pártellenes irányzat képviselője is részt vett. A párt tevékenységének másik nagy területe a tömegszervezetekben végzett munka. A párt saját ifjúsági szervezete a 200 000 fiatalt tömörítő Demokratikus Ifjúsági Liga, amelynek különböző szintű szervezeteiben nagyon sok párttag dolgozik. Az utóbbi években a DIL szoros kapcsolatot alakított ki több, más pártokhoz vagy tömegmozgalmakhoz tartozó ifjúsági szervezettel, ami közvetve a párt kapcsolatainak bővítéséhez vezetett. A diákifjúság körében végzett munkát az ún. Diákönkormányzati Szervezetek Szövetsége koordinálja, amely 250—-300 000 fiatalt tömörít. Jelentősen megnőtt a pártmunka hatékonysága a kisvállalkozók és kiskereskedők körében. Ebben a munkában a párt az általa irányított Kereskedelmi és Ipari Szervezetek Országos Szövetségére támaszkodik, amely kb. 150 000 tagot számlál. Az Új-Japán Nőszövetség (120 000 fő) nem kis szerepet játszik a lakóhelyi pártmunka segítésében, a nőknek a politikai életbe való bevonásában. A Parasztszövetségek Országos Szervezete jóvoltából, amely a falusi lakosok közötti pártmunkát hivatott segíteni, a JKP sok vidéki körzetben nagyobb befolyással rendelkezik, mint bármely más párt. A párt tömegmunkája nem korlátozódik a párt által vezetett fenti szervezetekre. Rendkívül fontos a szakszervezetekben végzett munka. A Japánban működő országos szakszervezeti központok közül a Szohio a JSZP-t támogatja, a Döméi pedig, amely az ún. sárga szakszervezetekhez tartozik, a jobboldali DSZP támasza. A többi szakszervezeti központ nem kötelezte el magát egyetlen párt mellett sem. A jelenlegi helyzetben a JKP nem tartja célszerűnek egy új, saját szakszervezeti központ létrehozását, hanem a már meglevőkben folyó pártmunka hatékonyságát kívánja növelni. Ebben a munkában a párt az ott dolgozó párttagokra, az üzemi pártalapszervezetekre és a szimpatizánsokra 83
