Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 4. szám - SZEMLE - Sólyom Sz. Ferenc: A demokratikus erők egységfrontja megalakításának néhány kérdése Japánban
támaszkodik. Nagy jelentőségű a pártnak a szakszervezeti funkcionáriusok demokratikus úton történő megválasztásáért vívott harca. A párt aktívan részt vesz a szakszervezetek által szervezett megmozdulásokban, azok megszervezésében, ami szintén növeli a dolgozóknak a párt iránti bizalmát. A jobboldali szakszervezeti funkcionáriusok antikommunista fellépései nehezítik a párt szakszervezeti és általában a munkások között végzett munkáját. Ennek ellenére a JKP ma már komoly befolyással rendelkezik különösen a szakmai és ágazati központokhoz tartozó szakszervezetekben. Megkülönböztetett figyelmet fordít a párt az olyan dolgozókra, akik nemrég kerültek a munkások soraiba, illetve azokra, akik a munkás- osztály felsőbb rétegeihez tartoznak, az üzemvezetőkre, művezetőkre, a műszaki értelmiségre. A párt fontosnak tartja hogy ezeket a rétegeket is bevonja az akcióegységbe, a munkások különféle megmozdulásaiba. A JKP az egyetlen olyan párt Japánban, amely a pártsajtó útján a legrészletesebben, legsokoldalúbban tudósít a japán munkások megmozdulásairól, életükről és munkájukról. Ez különösen megnövelte a párt tekintélyét, és hozzájárult az iránta táplált bizalmatlanság szétoszlatásához. A néptömegek körében végzett pártmunka másik formája a különböző találkozók, konzultációk, gyűlések és agitációs beszélgetések szervezése. Ez a forma különösen 1974—1976 között vált gyakorivá. 1975—1976-ban 45 országos szintű és csaknem 5000 helyi találkozót szervezett a párt, amelyeken a nagytőkések kivételével minden osztály és réteg képviseletében 1088 országos, 18 000 prefekturális, 38 000 kerületi és 58 000 helyi szervezet találkozott a JKP képviselőivel, hogy megvitassák a legégetőbb gazdasági-társadalmi problémákat. A pártmunka új eleme a hivők körében végzett munka.9 Nem korlátozódik a kapcsolatfelvételre, hanem azt a célt is szolgálja, hogy a kormány gazdasági-politikai irányvonalával szemben — az egyre fokozódó elégedetlenség alapján — a párt a hivőket is bevonja a társadalmi megújhodást sürgetők táborába. A párt aktív, sokoldalú politikai tevékenységének célja, hogy lehetőleg minden megnyerhető erőt bevonjon a tőke érdekeit szolgáló kormány elleni harcba, fenntartsa az akcióegység kialakult formáit, megőrizze az akcióegység hatékonyságát, kiszélesítse és elmélyítse a társadalmi változásokat sürgető demokratikus erők egységét, hogy ezek az erők képesek legyenek az ország sorsát befolyásolni, hosszabb távon pedig meghatározni. Az egységfront programja A hetvenes években a kapitalista világot sújtó válságjelenségek a japán társadalmat is megrázták. Az egyre mélyülő gazdasági krízist kísérő politikai, erkölcsi és ideológiai válság, amelyet a Japán Kommunista Párt globális válsághelyzetnek nevez, szükségszerűen kiélezte a társadalmi feszültséget és az osztályharcot. Az új körülmények objektíve arra késztették az JKP-t és a többi ellenzéki pártot is, hogy konkrét programot dolgozzanak ki a válság leküzdésére, a demokratikus erők egységfrontja számára. 84
