Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 1. szám - Vészi Béla: A politikatudomány időszerűsége és a szocializmus építésének feladatai
VÉSZI BÉLA A politikatudomány időszerűsége és a szocializmus építésének feladatai* Korunk nagy társadalmi átalakulások időszaka. E nagy társadalmi átalakulások aktív tényezői a politikai mozgalmak és intézmények. Életünk jellemző vonása a politika megnövekedett szerepe az emberiség létproblémáinak kifejezésében és megoldásában. Természetes tehát, hogy a politikai folyamatok az elméleti, tudományos vizsgálódások középpontjába is kerültek. Egyre határozottabban bontakoznak a marxista politológia, a marxista politika- tudomány körvonalai. E tudomány foglalkozik a politikai felépítmény ideológiai és társadalomlélektani oldalainak és a politikai viszonyoknak, intézményeknek, szervezeteknek az összességével, figyelembe véve mindezek társadalmi-történelmi osztálymeghatározottságát és dinamikus fejlődését. Tanulmányozza a kollektív és egyéni politikai tevékenységet, ezek formáit, eszközeit, a politikai tevékenységet meghatározó társadalmi érdekeket, a politikát mint a társadalom egészének sajátos funkciókkal rendelkező vezetési és szervezési módját. A politika tudományos elméleti igényű vizsgálódásainak előterébe — különösen az utóbbi évtizedekben — a politikai magatartást, cselekvést befolyásoló, meghatározó indítékok vizsgálata, magyarázata került. Ez nem véletlen, lévéna politika mindenekelőtt cselekvés, aktivitás, amely meghatározott célok megvalósítására, egyfelől a meglevő, az adott viszonyok megőrzésére, másfelől megváltoztatására irányul. A gyakorlati politikus pedig mindenekelőtt azt várja a politika tudományától, hogy elméleti alapot adjon a politikai döntések számára, orientáljon a választási lehetőségekben, a cselekvés irányának meghatározásában és mérlegelje a döntések várható következményeit. Ebben az értelemben vallotta már a múlt évszázadban a legjelentősebb magyar politikus, Kossuth Lajos, hogy a politika elsősorban az exigenciák tudománya. A politikai aktivitás, mozgalmak általában a tudatosság jegyeit viselik magukon, értékek, normák alapján alakítják ki a megvalósítandó célokat. Az egyes politikai mozgalmak intézményesített rendszerek eszközeivel, lehetőségeivel akarják saját értékeiket és helyesnek, igaznak tartott cselekvési normáikat, magatartásformákat általános, min* A Kossuth Klubban 1976. december 22-én rendezett vita bevezető referátuma (kissé rövidítve). 55
