Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 4. szám - Rajcsányi Péter: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a nemzetközi kapcsolatok
RAJCSÁNYI PÉTER A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a nemzetközi kapcsolatok A nemzetközi osztályharc folyamata 1917-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével minőségi változásokat eredményez a társadalmi fejlődésben és a nemzetközi életben. „Október győzelme — a század legnagyobb történelmi eseménye, amely alapvetően átalakítja az egész emberiség fejlődésének menetét.”1 Október győzelmével kezdődött meg a tőkés társadalom mindenoldalú, általános válsága. A forradalom új korszakot nyitott meg, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát, és e korszakban mindvégig előrevivő példa marad a világ haladó erői számára. A szovjet állam létrejötte a nemzetközi kapcsolatok szempontjából három vonatkozásban is minőségi változást jelent. Először: a nemzetközi kapcsolatok rendszere új tartalommal telítődött. A nemzetközi kapcsolatok rendszerének alapvető ellentmondásává 1917 októberétől a proletariátus és a monopolburzsoázia ellentmondása válik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével feloldódik a nemzeti és a nemzetközi viszonyok közötti korábbi különbség abban a tekintetben, hogy mindkét viszonyrendszer alapvető tényezőjévé — noha eltérő osztályszervezetek képviseletében — ugyanaz az ellentmondás válik. Más szóval: a nemzetközi életben létrejött a valóságos szocializmus és a kapitalizmus közötti ellentmondás, ami a többi ellentmondást is alapvetően befolyásolja. Másodszor: 1917-től kezdve érvényesülnek a nemzetközi kapcsolatok rendszerében az egyenrangúságon, az egyenjogúságon alapuló államközi kapcsolatok megteremtésére irányuló törekvések, majd kezdenek kiépülni az ilyen kapcsolatok. Később, a szocialista világrendszer létrejöttével megnyílt a lehetőség arra, hogy ezek a kapcsolatok továbbfejlődjenek, és az egyenjogúságon túl a proletár internacionalizmus kölcsönösen elfogadott elvére is épüljenek. Ezek a változások a nemzetközi kapcsolatrendszer struktúrájának átalakulásában is kifejeződtek. A harmadik minőségi változás, amely a kapcsolatrendszer funkciójában következett 49
