Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)

1977 / 4. szám - Balázs József: Az emberi jogok helye és szerepe az Egyesült Államok kormányzatának külpolitikájában

nai eszközökkel egyaránt támogatja az egész világon az ellenforradalmi rendszereket. Másrészt az emberi jogok ürügyén igyekszik beavatkozni a Szovjetunió belügyeibe, és ráadásul ennek eltűrésétől teszi függővé az enyhülési folyamathoz való hozzájárulását.

A Carter-kormányzat enyhülési politikájának másik veszélyes eleme a hadászati fölény megszerzésére irányuló kísérlet, a fegyverkezési verseny folytatása, amely — érthetően — „nem titkolt aggodalmat” váltott ki a Szovjetunió és általában a béke és a haladás erői részéről.12 Az emberi jogok érvényesülésének amerikai megítélését és a külpolitikai tevékenység középpontjába állítását Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök is „egy új ideológiai aspektus” bevezetésének minősítette, és ez megítélése szerint „veszélybe sodorta az enyhülés folyamatát”.13 Az emberi jogok érvényesülése korunk egyik fontos kérdése, de alapvetően nem a külpolitikai tevékenység függvénye, hanem a társadalmi változásoké. Az emberi jogok kérdése körül kibontakoztatott amerikai kampány — bár tartósnak látszik — tényleges politikai céljait nem fogja elérni. A nemzetközi erőviszonyok jelenlegi állása és további pozitív irányú mozgása ezt már nem teszik lehetővé. Szemben a Carter-féle értelmezéssel, a marxisták, a szocialista országok azt vallják, hogy az emberi jogok gyakorlati érvényesülése és az enyhülés előrehaladása a különböző társadalmi rendszerű országok érintkezésének valamennyi területén párhuzamos. Egyik nem zárhatja ki a másikat, bár az enyhülésnek mint folyamatnak annyiban lehet prioritása, hogy kedvező feltételeket teremt az emberi jogok érvényesüléséhez. Kádár János elvtárs a következőket mondta erről: „A fejlődés útja az, hogy az alapvető emberi jogoknak mindenütt érvényesülniük kell. Ez az enyhülés elterjedésének és annak függvénye, hogy megszűnjék az államok veszélyeztetettségi érzése.”14 1 11

1 Interjú Jimmy Carterral. Newsweek, 1976. május 10.

2 Jimmy Carternak az ENSZ-ben 1977. március 17-én mondott beszédéből.

3 Vö. Interjú Z. Brzezinskivel, Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. U. S. News ami World Report, 1977. május 30.

4 Marx—Engels Művei. 20. köt. Budapest 1963. 104—108. 1.

6 Ua. 112. 1.

6 Vö. Szabó Imre: Az emberi jogok — dokumentumokban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1976. 345. 1.

7 Marx—Engels Válogatott Művei. II. köt. Budapest 1963. 351. 1.

8 Lenin Összes Művei. 7. köt. Budapest 1965. 49. 1.

9 Lenin Összes Művei. 19. köt. Budapest 1968. 33. 1.

10 Farkas Endre: Erkölcs és politika. Lenin etikai hagyatékáról. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1970. 30.1.

11 Z. Brzezinski idézett nyilatkozatából.

12 Lásd Leonyid I. Brezsnyev beszéde a moszkvai televízióban a Francia TV hetének befejezése alkalmával. Népszabadság, 1977. május 31.

13 Interjú Valery Giscard d’Estaing francia elnökkel. Newsweek, 1977. július 25.

14 Kádár János nemzetközi sajtóértekezlete Rómában. Népszabadság, 1977. június 10.

48