Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 3. szám - TESTVÉRLAPJAINKBÓL
gáti kultúrából, de elszántan harcol a reakciós burzsoá ideológia és az álkultúra ellen. A Szovjetunió a helsinki konferencia után számos egyezményt írt alá a kapitalista országokkal a kulturális-humanitárius kapcsolatok ki- szélesítéséről a záródokumentum rendelkezéseivel összhangban. Ennek eredményeképpen bővültek a kulturális intézmények és alkotó egyesületek közötti kapcsolatok, számos kerekasztal-beszélgetést rendeztek, növelték a külföldi sajtó terjesztésének méreteit, bővült a könyv- és filmcsere stb. Ahhoz, hogy ezen az úton tovább lehessen haladni, elengedhetetlen, hogy valamennyi ország betartsa a nemzetközi kapcsolatok Helsinkiben elfogadott elveit, elsősorban a kölcsönösség, az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás elveit. A szocialista országok kulturális ügyekkel foglalkozó minisztereinek 1976. szeptemberi tanácskozása rámutatott: a szocialista orszáAz USA jogrendszerének hatása az amerikai—lengyel gazdasági kapcsola - tokra Lengyelország 1975-ben 778 millió deviza- zloty értékben exportált árut az Egyesült Államokba, ami fejlett tőkés exportjának 7,2 százaléka volt. 1970-hez képest több mint kétszeresére nőtt a lengyel kivitel. Az import az USA-ból 1975-ben 1959 millió deviza- zlotyt tett ki (a fejlett tőkés import 9,5 százaléka). 1970-hez képest ez több mint hétszeres növekedés. 1970 —1975-ben előnyösen változott az árucsere-forgalom szerkezete. A gépek és berendezések százalékos aránya az exportban 1975-ben a hatszorosa volt az 1970. évinek, míg az importban csaknem háromszorosa. A fűtőanyagok, nyers- és alapanyagok aránya 50 százalékkal csökkent mind az exportban, mind az importban. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek részaránya növekvő irányzatot mutat; 1975-ben az exportban az 1970. évinek a másfélszerese volt, míg az importban csak jelentéktelen mértékben nőtt. Az gok aktívan és sokoldalúan fejlesztik kulturális kapcsolataikat, ugyanakkor nyugati részről az utóbbi években nem tettek semmilyen javaslatot arra, hogy kiszélesítsék a kulturális cserekapcsolatokat a szocialista országokkal, sőt számos területen visszaesés tapasztalható. A „harmadik kosár” körül kibontakozott propagandakampány azt a célt szolgálja, hogy elvonja a figyelmet a helsinki egyezmény fő, politikai és gazdasági-kereskedelmi megállapodásainak végrehajtásáról, s a kulturális kapcsolatok helyzetének meghamisításával megkísérelje megakadályozni, hogy a munkásosztály Nyugaton eredeti forrásokból ismerhesse meg a szocializmus valóságát. A Szovjetunió a kulturális együttműködést az enyhülés megvalósulásának fontos elemeként kezeli. A kulturális kapcsolatokat szabályozó elvi, hosszú távú irányvonalát konjunkturális változások nem befolyásolják. Me^sdmarodnaja Zsisyiy, 1977. 6. sz. ipari erdetű fogyasztási cikkek aránya jóformán változatlan maradt az exportban, míg az importban jelentősen csökkent. Az USA a Lengyelországgal 1931-ben megkötött barátsági, kereskedelmi és konzuláris szerződést 1951-ben felbontotta. Ebben az időben az Egyesült Államok erősen korlátozta a Szovjetunióból és más szocialista országokból érkező importot. A legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánást Lengyel- ország 1960 decemberében kapta vissza. A döntés előfeltételeként 1960 júliusában a lengyel fél Washingtonban kártérítési szerződést írt alá, melynek értelmében Lengyelország kártérítésben részesíti azokat az amerikai állampolgárokat, akiknek vagyonát államosították. A későbbiekben is történtek próbálkozások, hogy Lengyelországot megfosszák a legnagyobb kedvezmény elvétől az 1962. évi kereskedelemfejlesztési törvény kommunistaellenes kitételei alapján. Erre nem került sor, de a kommunistaellenes körök annyit elértek, hogy bizonytalan légkört teremtettek, és megakadáIjO
