Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 1. szám - Szabó I. János: A külpolitikai prognosztika elvi kérdései
külpolitikai spekulációkat, a misztikus jóslásokat, az agnoszticizmust és az utópiz- must. A munkásosztály érdekeit tükröző prognózis nem utolsósorban azért képes erre, mert „a szocialista ... országokban nincsenek olyan csoportosulások, amelyeknek érdekében állna a nép, a lakosság véleményének a meghamisítása”.11 Objektíven, osztályjellegénél fogva a szocialista országok dolgozói külpolitikai érdekeinek egybeeséséről van szó, amely optimális kiindulópont a prognózishoz. A fentieken kívül a külpolitikai prognózis tudományos megalapozottságát több tényező lehetővé teszi: 1. A kutatás tárgyát rendszerként fogja fel és értelmezi. Az államközi kapcsolatok rendszerjellegére már Marx is utalt ,,A gothai program kritikája” c. művében: ,,.. . a »mai nemzeti állam kerete« ... maga is gazdaságilag a világpiac «keretén belül« van”.18 A rendszerelmélet jelentősége abban áll, hogy a bonyolult összefüggések összességéből a döntő problémákra lehet koncentrálni. Ezen túlmenően a rendszerelmélet szerepe a külpolitikában azért óriási, mert a nemzetközi kapcsolatok állandó és robbanásszerű kiszélesedésével olyan adathalmaz keletkezik, amely csak akkor hasznosítható, ha az egyes információkat mozaikszerűen beillesztik a kialakított rendszerképbe. 2. A kutatás tárgyát komplex módon vizsgálja. Erre azért van szükség, mert a külpolitika összetevői átfogják a társadalmi szférák jelentős részét. 3. A kutatás tárgyának objektíven funkcionáló és a véletleneken keresztül realizálódó törvényeire épít. 4. A kutatás tárgyát objektív realitásnak, konkrét politikai valóságnak tekinti, ezáltal a prognózis nem bonyolódik bele absztrakt, megalapozatlan igazságkeresésbe. Gyakorlatilag ismeretelméleti folyamatról van szó, amelynek igazságkritériuma azonban tisztázatlan, és további kutatást igényel. Leegyszerűsítve a folyamatot: a kutatott objektumokról a vizsgálatok, illetve a korábbi tapasztalatok alapján kialakult bizonyos kategóriarendszer (komplex külpolitikai rendszer), az adott konkrét vagy jövőben elképzelt mozzanat ebbe beágyazva kapja meg szerepét és jelentőségét. Az új vagy jövőbeni mozzanat egyben ellenőrzi a rendszerről kialakított kép helyességét. 2. A prognózis szükségessége A nemzetközi kapcsolatok prognózisát a külpolitika tervezése teszi szükségessé. Ennek megfelelően a prognózis fogalmát tudatosan szűkítjük le, és csak a tervezéssel összefüggésben használjuk. Léteznek ugyan a tervezéstől független prognózisok is, de külpolitikai téren értékük igen kétséges, ezért csupán azokkal a jövőkutatásokkal foglalkozunk, amelyek materiális erővé válnak, azaz a tervezésből adódnak. A terv és a prognózis összefüggése alapvetően befolyásolja a külpolitikai jövőkutatást, vizsgálata ezért annál is indokoltabb, mivel a hazai irodalomban e kapcsolatok felfogása nem egyértelmű. Kovács Géza álláspontja szerint „a prognóziskészítés a tervezési tevékenység szerves részét képezi. Tervezésen azt az intellektuális tevékenységet értjük, amely a jövő tudományos megismerésére és politikai megfontolásokat *9
