Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 3. szám - Kádár Béla: Dél-Európa nemzetközi szerepének változása
I. s%. tábládat A dél-európai országok fö gazdasági mulatóinak alakulása Olaszország Görögország Törökország Spanyolország Portugália 1960 1973 1960 1973 I960 1973 1960 1973 1960 1973 Társadalmi millió termék dollár 34 800 119 600 3480 15 800 5220 20 100 10 345 58 200 2476 10 100 Egy főre jutó társadalmi termék Az ipar részdollár 701 2214 co 1 750 190 540 341 1690 314 1200 aránya A nehézipar % 34 34 17 21 17 24 29 30 30 35 részaránya az ipari termelésben A beruházá0/ /0 57 59 36 46 3239 58 31 46 sok részaránya a BTT- ben % 22 20 19 28 16 18 19 21 18 18 Az import részaránya a BTT-ben Részarány a % 15 20 16 22 7 11 8 17 23 30 világ importjában Részarány a világ deviza0/ /o 3,5 4,7 0,5 0,6 0,3 0,3 0,7 1,6 0,4 0,5 tartalékaiban 0/ ,0 5,1 3,5 0,4 0,6 0,3 1,1 0,8 3,4 1,1 1,5 Saját számítás különféle ENSZ-statisztikák alapján. A növekedésben jelentős szerepet játszott a nemzetközi munkamegosztásba való fokozottabb bekapcsolódás. Az egyes országok fejlesztési politikája mindinkább külgazdasági orientációjúvá vált, a külgazdasági szempontok a korábbinál jóval nagyobb szerepet kaptak a politikai döntésekben, az ösztönzőrendszer kialakításában, a beruházások elosztásában. A növekedés külgazdasági orientáltságát szemlélteti, hogy a társadalmi termék egységnyi növekedése az import másfélszeres növekedésével járt együtt az öt ország átlagában. A gazdaság nyitottságáról ugyancsak Olaszország, Portugália és Görögország esetében beszélhetünk, Spanyolország és Törökország esetében a hagyományos külgazdasági elszigeteltség hatása ma is érezhetőbb. Mind az öt országban számottevően szélesedett a világgazdasággal való érintkezés sávja, ami a nemzetközi munkamegosztás elmélyülésének időszakában gyorsítólag hat a növekedésre. A növekedés nemcsak a külgazdasági kapcsolatok dinamizálódásával, hanem azok strukturális átalakulásával is együtt járt. A dél-európai országok devizabevételeinek szerkezete igen érdekes. A külkereskedelmi mérleg krónikus deficitet mutat, az árukivitelből származó bevételek az áruimportnak csak felét, harmadát fedezték. Noha a külföldi 30
