Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 2. szám - Somogyi Ferenc: Gazdasági egységtörekvések Nyugat-Afrikában
ország belső szükségleteit. Cserében az 1977-ben működésbe lépő togói finomítóból benzint szállítanak majd Nigériába, és togói részről vállalják a nigériai műtrágyagyárak foszfátszükségletének kielégítését is. Jól példázza a togói irányvonal változását, hogy időközben a togói kormány államosította a francia érdekeltségű foszfát-konzorciumot, mert — úgymond — bebizonyosodott, hogy a konzorcium évtizedek óta aránytalan hasznot húzott az ország foszfátkészleteiből. A két ország együttműködése más területekre is kiterjed: kölcsönösen eltörölték a vízumkényszert, közvetlen távközlési kapcsolatokat létesítettek, és tárgyalások kezdődtek a tervezett togói cementgyár építésében való nigériai részvétel lehetőségeiről is. Benin (Dahomey) magatartásában is természetesen egyre inkább érvényesül a szomszédos Nigéria befolyása. Az ország ugyanis alapító tagja volt a CEAO-nak, de később kilépett a szervezetből, és azóta csak megfigyelőként érdekelt tevékenységében. A legutóbbi években szintén fellendültek a Nigériához fűződő gazdasági kapcsolatai; Benin teljes fekete-afrikai külkereskedelmi forgalmának 30%-át Nigériával bonyolítja le, a nigériai Kainji-vízerőmű biztosítja az ország elektromosenergia-szükségletének jelentős részét. Gowon 1975. januári kotonoui látogatásakor újabb gazdasági megállapodások születtek: Nigéria jelentős támogatást nyújt a szomszédos országban folyó útépítésekhez, valamint cementgyár és cukorgyár létesítéséhez. A tárgyalásokon Kerekou dahomeyi elnök kijelentette, hogy ,,Dahomey akkor is támogatná az ECOWAS-t, ha annak csak Nigéria, Togo és Dahomey lenne a tagja”. Benin kormányának a nigériai törekvéseket demonstratív módon támogató állás- foglalásában bizonyára szerepet játszik az a körülmény, hogy az országban nagyszámú, Nigériával szimpatizáló joruba lakosság él, melyet a nigériai kormány bármikor belpolitikai zavarkeltésre használhatna fel Beninben. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésére „zavaróan hat” a benini kormány 1974 őszén meghirdetett haladó fejlesztési elképzelése, melyet az elmúlt év végén továbbfejlesztettek. Niger számára földrajzi helyzete következtében eleve kézenfekvő a Nigériával való együttműködés. A Niger folyón keresztül Nigéria biztosít a szárazföldi északi szomszédnak kijáratot a tengerre. A kapcsolatok intenzitására jellemző, hogy Niger legfontosabb külkereskedelmi partnerei között Nigéria az összforgalom 13,9%-ával Franciaország mögött a második helyen áll, több mint 60 %-át adva Niger teljes fekete-afrikai forgalmának.8 Az egyértelműen franciabarát Diori elnököt 1974-ben megdöntő katonai puccs egyenes következménye volt, hogy ez az ország is határozottabban kiállt a térség minden országára kiterjedő együttműködés mellett. Mali és Felső-Volta a nyugat-afrikai államokkal fenntartott viszonylag jelentős kereskedelmi kapcsolatai miatt érdekelt az együttműködésben. Ezek az országok a tengerhez való kijutás biztosítását, marhahúsexportjuk garantált felvételét és a tőkeforrások bővülését várják a térség országai közötti együttműködés elmélyítésétől. Ugyanakkor a két ország közötti határviszály komoly politikai probléma, amely már a 69
