Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)

1976 / 2. szám - Káldor István: Az egyiptomi külpolitika módosulása az 1973-as háború után

monarchák) segíti az egyiptomi burzsoáziát hatalma megerősítésében, a szocializmus erőivel, az antiimperialista erőkkel való leszámolásában.

Az 1974—1975-ös éveket vizsgálva megállapítható: az Egyiptomnak juttatott összegek tekintélyesek, mégis elmaradnak a szükségletektől. A Népi Gyűlésnek az 1976-os év költségvetéséről tartott vitájában Iszmail pénzügyminiszter nyíltan bírálta az arab államok pénzügyi politikáját Egyiptom irányába. Szadat elnök 1976 februárjában öt arab országot keresett fel (Szaúd-Arábia, Abu Dhabi, Bahrain, Katar és Kuvait), de a tervezett 4 milliárd dollár kölcsön helyett csak 1 milliárdot kapott.

Az egyiptomi—amerikai gazdasági kapcsolatok alakulása különös jelentőséggel bír az egyiptomi vezetés számára. Simon amerikai pénzügyminiszter első egyiptomi látogatása idején, 1974 júliusában egyiptomi—amerikai vegyes bizottságot állítottak fel,hogy többek között rendezze a Nasszer idejében államosított amerikai javak ügyét. Ezt követően megjelentek a nagy amerikai vállalatok, pénzintézetek Egyiptomban. Az Egyesült Államok több alkalommal biztosította Egyiptomot: a jövőben az amerikai agrárfeleslegek elhelyezése tekintetében az első helyen fog állni.

Az USA az „élelmiszer-fegyvert” is felhasználja az igen nehéz ellátási helyzetben levő ország politikai vonalának befolyásolására. A cél világos: befolyásra tenni szert a térségben, fékezni a forradalmi folyamatot, a szocialista eszmék terjedését. Közelebbi céljuk a közel-keleti válság kézbentartása, a genfi értekezlet elkerülése. De mindezt csak úgy lehet elérni, ha Egyiptom súlyos gazdasági helyzete valamelyest enyhül. Másként az amerikai orientáció folytatását meghiúsítják a belső feszültségek.

Tüntetések, sztrájkok, éhségsztrájkok figyelmeztetik az egyiptomi vezetést: a tömegek már nem érik be az ígéretekkel. A fogyasztási cikkek 1973 októbere óta 50%-kal drágultak. Állandóak a közellátási nehézségek. A jegyre árusított cikkek eltűnnek, hogy a feketepiacokon jelenjenek meg, jókora felárral. Elégedetlenséget vált ki a dolgozók körében, hogy a magániparban a 10-nél kevesebb munkást foglalkoztató üzemekben, ahol összesen 300 ezer munkás dolgozik, nincs meghatározott minimális munkabér. A tőkések az összbevételnek kevesebb mint egyharmadát fizetik ki bérként.

Az 1975. januári kairói és a márciusi Muhalla El Kubra-i textilmunkás-megmozdu- lások, a különböző helyeken fellobbanó sztrájkok, melyeket gyakran letartóztatások követnek, érthetően aggasztják a vezetést. Az elégedetlenség levezetésére Szadat elnök 1975. május 1-i beszédében is intézkedéseket helyezett kilátásba a dolgozók helyzetének javítására.

Egyiptom ma egyértelműen kapitalista úton halad. Szadat elnök a burzsoázia célkitűzésének realizálásához jelenleg a következő három fő támasszal rendelkezik: a hazai burzsoázia, a reakciós arab burzsoázia és a Nyugat, elsősorban az USA. Az egyiptomi burzsoázia mint osztály hosszú éveken át hegemón szerepet töltött be az arab világban. Elismert szerepe abból fakadt, hogy a legrégibb uralkodó osztály a térségben; a legtekintélyesebb, legerősebb arab állam burzsoáziája; a legsokoldalúbb, legrégibb nyugati kapcsolatokkal ez az osztály rendelkezik.

Az arab egység jelszava az egyiptomi burzsoázia számára csak lehetőség volt moz35