Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 1. szám - INTÉZETI ÉLET - Tudományos konferencia a nemzetközi enyhülés és a kelet-nyugati kapcsolatok fejlődésénék kilátásairól
nek aktív közreműködését. A közös érdekeknek és a kiharcolt eredményeknek szintén van bizonyos stabilizáló, garanciális szerepük. Megállapítható, hogy az enyhülési folyamat ellentmondásaival és gyengeségeivel együtt is már bizonyos önerőre, önmozgásra tett szert. Eredmények, problémák és lehetőségek Európában A nemzetközi enyhülésnek igen fontos része az európai enyhülés, hiszen a szocializmus és a kapitalizmus fő erői Európában érintkeznek a legközvetlenebbül és a legsokrétűbben egymással. Emellett az enyhülési folyamat ebben a térségben terjedt ki leginkább — a katonapolitikai problémák kivételével — az államközi kapcsolatok különböző területeire. Az enyhülési folyamat keretében kontinensünkön ma már konkrétan az európai biztonsági és együttműködési rendszer megteremtésére törekszünk, bár teljes kiépítéséig még hosszú és nehéz az út. Kialakítása minden bizonnyal több szakaszban történik majd. Az összeurópai értekezlettel lezárult az európai biztonsági és együttműködési politika első szakasza. A második szakasz minden bizonnyal főleg az elért eredmények megvédésének, elmélyítésének szakasza lesz. Emellett valószínű, hogy újabb feladatok is napirendre kerülnek, kibontakozik az enyhülés komplexebb folyamata, s megkezdődhet az európai biztonsági és együttműködési rendszer alapstruktúrájának kiépítése. A jelenlegi szakasz időtartama és a megoldásra váró kérdések sorsa nagymértékben az európai politikai helyzet további alakulásától függ. A mai európai politikai helyzet egészében véve kedvező a jövőre nézve, de nem kevés bizonytalansági tényezőt is tartalmaz. A különböző társadalmi rendszerű európai államok viszonyában uralkodóvá vált az enyhülés irányzata. A második világháború óta felhalmozódott súlyos politikai problémák a két- és többoldalú államközi szerződések rendszerében általában tartósan megoldottnak tekinthetők. Az európai országok kapcsolatait az európai biztonsági és együttműködési értekezlet elvileg-politikailag a békés egymás mellett élés szellemében szabályozta. Európa államai között a politikai-diplomáciai kapcsolatok általában megfelelően rendezettek, s jól vagy kielégítően funkcionálnak. A különböző társadalmi rendszerű európai államok politikai kapcsolatainak jelenlegi állapota lehetővé teszi, hogy a még meglevő, illetve az esetleg később adódó problémákat a békés egymás mellett élés szellemében oldják meg. Megfelelő alapot alkot a további együttműködéshez, a közös feladatok megvalósításához is. Ám ezeknek a kapcsolatoknak a mindenkori tartalmát társadalmi-politikai szempontból ellentétes erők határozzák meg. A szocialista közösség szilárd és következetes tényező az európai politikában. Országai védelmezik és igyekeznek megszilárdítani az elért eredményeket, megtartják a megállapodásokat. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elősegítsék az európai kapcsolatok továbbfejlesztését valamennyi területen. Harcolnak az európai biztonsági és együttműködési politika intézményesített formában való folytatásáért, valamint a politikai enyhülés katonai enyhüléssel való kiegészítéséért. A szocialista közösség a jövőben is pozitív szerepet játszik majd az európai politikai helyzet alakulásában. Nem ilyen egyértelmű az európai tőkésországok politikai helyzete és politikájának megítélése az enyhülés szempontjából. Nagyon valószínű, hogy Nyugat-Európa belső helyzete lényegében a jelenlegihez hasonló lesz az 1970-es évek végén is. Ha a gazdasági helyzet javulna is, a belpolitikai viszonyok konszolidálódására aligha lehet minden nyugat-európai országban számítani. Ebben a helyzetben baloldali, vagy jobboldali eltolódások következhetnek be egyes országok politikájában. A belső instabilitás a továbbiakban is hatással lesz a nyugat-európai országok külpolitikájára. Általában 107