Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)

1975 / 1. szám - Vas-Zoltán Péter: A nemzetközi kapcsolatok elméletéről

bogy önálló diszciplina-e a nemzetközi kapcsolatok elmélete, a választ korunk jelle­gének vizsgálatával kell keresnünk. Nemzetközi kapcsolatok természetesen hosszú évszázadok óta léteznek és külö­nösen előtérbe kerültek a kapitalista társadalom kialakulásával. Korunk azonban több vonatkozásban új minőségi elemeket tartalmaz a nemzetközi kapcsolatok jellegét illetően. A két világrendszer fennállása előtt az osztályharc súlypontja az országokon belül volt. Ott dőlt el, hogy milyen irányú fejlődés következik. Ma, a két világrendszer küzdelmének korszakában az osztályharc lényege nemzetközi síkra tolódott át, a há­borúk szerepe megváltozott a társadalomban, a korábbi helyi pusztulással szemben ma földrészek, ha nem az egész emberiség megsemmisülése a fenyegető veszély, és mindez megváltoztatta a bel- és külpolitika korábbi összefüggéseit. Úgy tűnik, hogy az a marxista tétel, amely szerint a külpolitika meghatározója a belpolitika, korunkban módosult és — eltekintve a szocialista országoktól — csak a világpolitika sarkpontjain álló hatalmakra érvényes, de számos ország vonatkozásában a nemzetközi viszonyokhoz való alkalmazkodás válik formáló tényezővé. Korunk egyik jellegzetess égé, hogy szá­mos ország reakciós belpolitikája mellett, a nemzetközi osztályharcban antiimperialista erőt képvisel. Nem arról van tehát szó, hogy csupán a nemzetközi kapcsolatok rendkívüli meny- nyiségi kiterjedése és minőségi kibontakozása igényli a vele való tudományos foglal­kozást, hanem arról, hogy a nemzetközi kapcsolatok jelentőségében beállott változás is megköveteli az elemzésben a sajátszerű megközelítést. A gyakorlat önmagában nem oldja meg az új helyzet által fölvetett problémákat. A rendkívül megnövekedett irodalom különben nemigen foglalkozik a „nemzet­közi kapcsolatok elmélete” fogalmi meghatározásával. Magával a kifejezéssel adottnak tekinti és a klasszikus tudományterületekkel egyenrangú csoportba sorolja, különböző intézményeit (folyóiratok, kutatóintézetek, oktatási szervek) egyszerűen gyakorlati fó­rumoknak fogja fel. Láthatóan nem igényli a nemzetközi kapcsolatok fogalmi meghatározását e kap­csolatok mindennapi gyakorlata, a diplomácia sem. A diplomácia a külpolitikai stratégia keretein belül a napi taktika realizálásával foglalkozik, erőteljesen függ a napi politiká­tól, sok esetlegesség determinálja és rövid távú gyakorlatban merül ki, tehát nem is tekinthető feladatának az elméleti munka. A fogalmi meghatározást egyébként sem lehet az alkalmi gyakorlatra bízni. Akkor is meg kell kísérelni kidolgozását, ha egyelőre nem rendelkezünk hozzá tankönyv­szerűen rendezett ismeretekkel, ha vitás elemekkel kell is dolgoznunk, és egyhamar nem is várható egységes álláspont kialakítása. Valamiféle meghatározás megfogalmazására csak több oldalról történő megköze­lítésben és fokozatosan vállalkozhatunk. 88

Next

/
Thumbnails
Contents