Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)

1975 / 1. szám - Kozma Ferenc: Válságjelenségek a tőkés világban és a szocialista stratégia néhány kérdése

az erőviszonyok alapján kialakult hegemónia, illetve kompromisszumok uralják a nagy horderej ű gazdasági döntéseket. Az anyagcsere-folyamat egyensúlyát tehát minduntalan megbontja, hogv a különböző embercsoportok és rétegek adott helyzetüknél fogva eltérő, ellentétes érdekeket követve döntenek a természeti környezet általuk uralt részének felhasználásáról, regenerálódásáról, a munkamegosztás alakításáról, az újratermelést szolgáló eszközök és a végfogyasztási javak elosztásáról.

2. A tőkés világgazdaság polarizációs válsága

A legsúlyosabb világgazdasági aszimmetria abból adódik, hogy a 600 millió lakost számláló fejlett tőkés világ — a nem szocialista körülmények között élő emberiség lélekszámúnak alig több mint egynegyede — termeli meg a tőkés világ össztermelésének 84%-át, s rendelkezik a kihasznált természeti erőforrások mintegy 9/10-ével. Ez a kiáltó aránytalanság, amely jórészt a legutóbbi száz év alatt jött létre mégpedig évtizedről évtizedre fokozódó ütemben. Képes-e amai tőkés világrendszer alternatívát nyújtani erre a mind aggasztóbb s helyenként tragikus eseményekbe torkolló helyzetre?

Születtek tervek a fejlődő országok rendszeres segélyezésére. A közismert Pearson- jelentés például a fejlett tőkés világ bruttó nemzeti termékének mintegy 1%-át (ami jelenleg kb. évi 20 milliárd $) szánja erre a célra. Az összeg önmagában nem kevés: a

21