Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 2. szám - Faludi Péter: A szocialista építés és a proletár internacionalizmus három évtizede a népi Koreában
mintegy 300 millió új rubel térítés nélküli segélyt folyósított a népi Koreának. Nagy szerepet játszottak a koreai népgazdaság előtt álló feladatok megoldásában a Szovjetunió által nyújtott hitelek is (melyek visszafizetését a szovjet kormány 1960-ban a KNDK kérésére törölte). A szovjet pénzügyi és műszaki segítségnyújtás keretében a KNDK-ban ötvennél több ipari objektumot és egyéb létesítményt építettek fel vagy állítottak helyre, amelyek a szocialista iparosítás szilárd bázisát jelentették. A háború után a Kínai Népköztársaság is jelentős részt vállalt a KNDK népgazdaságának helyreállításában és újjáépítésében. Az 1953 novemberében Pekingben aláírt megállapodás alapján a kínai kormány 800 millió (belföldi) jüan értékű térítés nélküli segélyt bocsátott a KNDK rendelkezésére. Egyidejűleg a két kormány gazdasági és kulturális együttműködési szerződést kötött. A szerződés értelmében a két fél gazdasági, külkereskedelmi, közlekedési, kulturális, oktatási és egyéb szervei külön-külön együttműködési megállapodást kötnek.28 Ezekben az években jelentős segélyeket és hiteleket nyújtott a népi Korea újjáépítéséhez a többi szocialista ország is. Hazánk egy szerszámgépgyár, festékgyár és mérleggyár felépítését vállalta. A koreai népgazdaság helyreállításához és a szocialista ipar alapjainak lerakásához nyújtott baráti segítség jelentőségét és méreteit jól mutatja, hogy 1959—1960-ban csupán a Szovjetunió által épített vagy helyreállított létesítmények adták a népi Koreában termelt villamos energia 40, a koksz 53, az öntöttvas 51, az acél 22, a hengerelt áru 32, a réz, kadmium 100, a pamutszövet 67, a vasbetonpanelek 45, az ammóniumszulfát 100 százalékát.29 Igen jelentősek voltak a koreai népgazdaság számára a szovjet nyersanyagszállítások is. A térítés nélküli segély keretében történt szovjet és más szocialista áruszállítások, építkezések nagy része termelési rendeltetésű volt, a segélykeret kb. egyharmadát a KNDK kormánya komplex gyárberendezések vásárlására használta fel.30 A kínai segélyek főként a könnyűipar és a közlekedés területén realizálódtak. A műszaki segítségnyújtás keretében 1955—1959 között — az 1955. februári kormányközi megállapodás alapján — a Szovjetunió hatszáznál több teljes műszaki dokumentációt adott át a KNDK-nak. A szovjet műszaki dokumentáció felhasználása lehetővé tette, hogy a koreai népgazdaság rövid idő alatt megszervezze számos iparcikk termelését (pl. az elektrotechnika, a vegyipar, a gépipar, a kohászat, a közlekedés terén). A szocialista országok szakemberei közvetlen segítséget nyújtottak az új objektumok építéséhez és beindításához. Megindult a közös tudományos kutatómunka is, melynek keretében például szovjet geológusok segítségével jelentős érc- és színesfémlelőhelyeket tártak fel. A koreai szakemberek százai a szocialista országokban sajátították el a tudomány és technika eredményeit. A háború alatt és után több mint kétezer koreai egyete28 Koreai Központi Évkönyv 1954—1955. Phenjan. 79.1. (koreaiul). 29 A szocialista országok gazdasági együttműködése és kölcsönös segítségnyújtása. Moszkva 1962. 171. 1. (oroszul). 30 Uo. 169. 1. 19
