Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 2. szám - Faludi Péter: A szocialista építés és a proletár internacionalizmus három évtizede a népi Koreában
mista és aspiráns végezte el tanulmányait a Szovjetunióban, s több ezren tanultak a baráti országokban, köztük Magyarországon is. Az ország belső erőforrásainak és tartalékainak hathatós mozgósításával, a szocialista országok internacionalista segítségének ésszerű felhasználásával a koreai dolgozók sikeresen valósították meg a Koreai Munkapárt irányvonalát a népgazdaság helyreállításában, a modern szocialista nagyipar alapjainak megteremtésében. A népgazdaság rekonstrukciója és az ipari termelés ágazati szerkezetének javítása egyben megteremtette a népgazdaság további fejlődésének, a szocialista iparosítás maradéktalan megvalósításának előfeltételeit. A nagyarányú iparosítás és a mezőgazdaság fejlődése lehetővé tették, hogy a népi Korea egyre inkább saját erőforrásaiból elégítse ki gazdasági szükségleteit. A népgazdaság fejlesztésében elért eredmények hozzájárultak a KNDK külkereskedelmének, export- és importlehetőségeinek bővítéséhez is. A Szovjetunió 1959 márciusában megállapodást kötött a KNDK-val, hogy mintegy 500 millió rubeles hitel keretében segítséget nyújt egy sor ipari objektum építéséhez, illetve bővítéséhez, beleértve a szükséges berendezések szállítását (hőerőmű, műtrágya- gyár, kohászati kombinát, textilüzemek stb.).31 Egy másik, 1959. szeptemberi megállapodás értelmében a Szovjetunió műszaki segítséget nyújt egy kísérleti atomreaktor építéséhez.32 Az 1960 decemberében aláírt megállapodás alapján pedig a Szovjetunió újabb jelentős ipari objektumok építéséhez járult hozzá (500 megawattos hőerőmű Phenjanban stb.). Fejlődtek a külkereskedelmi kapcsolatok is. 1960. június 22-én a két ország kormánya az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján kereskedelmi és tengerhajózási szerződést kötött. E szerződés továbbfejlesztéseként került sor ugyanazon év decemberében az 1961—1965. évi szovjet—koreai hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodás aláírására. 1960-ban a Szovjetunió kb. 50 százalékkal részesedett a KNDK külkereskedelméből, a két ország közti külkereskedelmi forgalom 1955—1960 között 76,4 millió rubelről 103 millió rubelre emelkedett. Fejlődtek a koreai—kínai kapcsolatok is. Csou En-laj kormányfő 1958. februári látogatásakor megállapodtak, hogy a kínai népi önkénteseket az év végéig kivonják a KNDK-ból. A Kínai Népköztársaság nem sokkal később, 1958 szeptemberében hitelt, majd 1960 októberében mintegy 100 millió rubel (420 millió régi rubel) kölcsönt nyújtott a koreai népgazdaság fejlesztésére, különböző objektumok építésére. Fellendültek a két ország külkereskedelmi kapcsolatai is, a KNK — a Szovjetunió után — a KNDK második legnagyobb külkereskedelmi partnere lett. A népi Korea társadalmi, politikai és gazdasági életében végbement történelmi változások a hatvanas évek elején nemcsak a szocializmus építésében nyitottak új szakaszt, hanem lehetőséget teremtettek a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködés jelentős kibővítéséhez és elmélyítéséhez is. 20 31 Uo. 178.1. 32 A mai Korea. Moszkva 1971. 218. 1. (oroszul).
