Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 2. szám - Faludi Péter: A szocialista építés és a proletár internacionalizmus három évtizede a népi Koreában
1946-ban jelentős állami szektor alakult ki a népgazdaságban, a szovjet parancsnokság pedig a népi bizottságok megalakulása után átadta az Észak-koreai Ideiglenes Népi Bizottságnak a felszabaduláskor ellenőrzése alá helyezett vállalatokat. Ezzel az ipari termelés több mint 70 százaléka állami kézbe került, megnyílt a tervgazdálkodásra való fokozatos áttérés lehetősége. Az észak-koreai gazdaság helyreállítására éves nép- gazdasági terveket dolgoztak ki 1947-ben és 1948-ban, illetve 2 éveset 1949—1950-re. A KNDK megalakulásával megkezdődhetett a népi Korea és az európai szocialista országok sokoldalú kapcsolatainak kibontakozása. Ezen belül is döntő szerepet játszott a szovjet—koreai politikai, gazdasági, kulturális, valamint külpolitikai-diplomáciai együttműködés, mely tartalmában és formáiban egyaránt mind szélesebbé vált. A KNDK kormányának javaslatára a Szovjetunió elsőként ismerte el a független koreai államot (1948. október 12-én) és vette fel vele nagyköveti szinten a diplomáciai kapcsolatokat. J. V. Sztálin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Kim ír Szén miniszterelnökhöz intézett válaszüzenetében megállapította: ,,A szovjet kormány, változatlanul védelmezve a koreai népnek azt a jogát, hogy megteremtse saját egységes, független államát, üdvözli a koreai kormány megalakulását, és sikereket kíván Korea nemzeti újjászületésének és demokratikus fejlődésének javára irányuló tevékenységéhez.12 A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot hamarosan elismerte a többi szocialista ország is, hazánk 1948. november 11-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a népi Koreával. Jelentősen hozzájárult a KNDK belső és nemzetközi helyzetének megszilárdításához a kínai népi forradalom győzelme, a Kínai Népköztársaság kikiáltása 1949. október 1-én, majd a szovjet—kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötése 1950. február 14-én. A KNDK 1949. október 5-én ismerte el a népi Kínát, mellyel egyébként kb. 1300 km közös határa is van. A KNDK kormánya 1948 szeptemberében felhívással fordult a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kormányaihoz, hogy vonják ki csapataikat Korea területéről. A kérésnek csak a szovjet kormány tett eleget, s 1948 végére a szovjet csapatok teljesen kivonultak Észak-Koreából. Ezzel szemben az amerikai hadsereg továbbra is Dél- Koreában maradt, a megszállási rendszert még a szöuli báb rendszer (a „Koreai Köztársaság”) létrehozása után is fenntartotta. Az Egyesült Államok koreai politikája nem hagyott kétséget afelől, hogy az amerikai imperializmus az ország felszabadulása után egész Koreára ki akarja terjeszteni befolyását és ellenőrzését, hogy az országot politikai és katonai bázisává, csatlósává tegye. A koreai népet újabb gyarmatosítás veszélye fenyegette. Ebben a helyzetben a Szovjetunió teljes nemzetközi tekintélyével fellépett a koreai nép függedenségének és szuverenitásának védelmében, hogy megakadályozza az amerikai imperializmus neokolonialista törekvéseit. Korea kérdésében tehát röviddel a második világháború befejezése után két homlokegyenest ellentétes politika bontakozott ki. Már a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia külügyminisztereinek 1945. 12 Pravda, 1948. október 13. 14
