Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 2. szám - Faludi Péter: A szocialista építés és a proletár internacionalizmus három évtizede a népi Koreában
fejeződhetett ki, a koreai feudális gyarmati társadalomban mélyreható folyamatok kezdtek kibontakozni, jelentős változások mentek végbe az osztály-erőviszonyokban a koreai proletariátus javára. A felszabadulás előestéjén az országban forradalmi helyset volt kialakulóban, érlelődtek a társadalmi átalakulások előfeltételei. Az ellenállási mozgalom, a koreai kommunisták által vezetett sokéves japánellenes fegyveres harc azonban önmagában nem volt képes megdönteni és felszámolni a japán imperializmus gyarmati-katonai uralmi rendszerét, kivívni az ország nemzed függetlenségét. Ezért Korea függetlenségének visszaszerzése elválaszthatatlanná vált a nemzetközi erőviszonyok gyökeres átalakulásától, a koreai nép nemzeti felszabadító harca a világméretű antifasiszta küzdelem szerves részévé lett. A világ számos más népéhez hasonlóan a koreai nép sorsában is rendkívüli jelentőségű volt a második világháború kimenetele, a fasiszta tengelyhatalmak, Németország és Japán teljes katonai veresége és összeomlása, amelyben Ázsiában is döntő szerepet játszotta Szovjetunió, a szovjet hadsereg. A fasiszta Németország legyőzése után, internacionalista politikájához és szövetségi kötelezettségeihez híven a Szovjetunió 1945. augusztus 8-án hadat üzent afasiszta Japánnak. A szovjet hadsereg csapásai alatt a Mandzsúriát (Északkelet-Kína) és Koreát megszállva tartó milliós japán Kvantung-hadsereg napok alatt összeomlott, a szovjet szárazföldi, légi és haditengerészeti egységek augusztus közepére felszabadították Koreát. Az imperialista, militarista Japán feltétel nélküli kapitulációjával egyidejűleg összeomlott a japán gyarmatbirodalom, a szovjet hadsereg győzelme egyben a koreai nép felszabadulását, évtizedes nemzeti felszabadító harcának győzelmét is jelentette. Korea kivált az imperialista gyarmati rendszerből. A szövetséges hatalmak megállapodása értelmében Koreát ideiglenesen két övezetre osztották: a 38. szélességi foktól északra a szovjet hadsereg, míg attól délre az amerikai csapatok feladata volt a japán csapatok lefegyverzése. Az amerikai csapatok azonban csak Japán megszállása után, 1945. szeptember 7-én kezdték meg partraszállásukat Dél-Koreában, azaz több mint három héttel az ország tényleges felszabadulását és a japán gyarmati-katonai uralom összeomlását követően. Ezalatt egés% Koreában nagyarányú antifeudális, antiimperialista demokratikus tömegmozgalom bontakozott ki, melynek célja a gyarmati uralom alól felszabadult és újjászülető koreai nemzeti állam továbbá fejlődésének, társadalmi-politikai átalakulásának meghatározása volt. Ezt hangsúlyozta a Koreában állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának a koreai néphez intézett felhívása is: „Korea polgárai! Korea szabad állam lett, de ez csak az első oldal az új Korea történelmében . . . Elnyertétek szabadságotokat és függetlenségeteket, s most sorsotok csakis tőletek függ. A szovjet hadsereg minden feltételt megteremtett a koreai nép szabad alkotó munkájához. A koreai népnek magának kell alakítania boldogulását!”1 Korea néptömegei, haladó politikai erői, élükön az illegalitásból kilépett vagy a japán börtönökből kiszabadult és az emigrációból hazatért kommunistákkal, felismerték és megértették az előttük álló történelmi lehetőséget. A már említett forradalmi 1 Korea története, 2. köt. Phenjan 1958. 440. 1. (koreaiul). IO